Negyvenmilliárd forintnyi uniós keretet blokkol egy friss európai bizottsági döntés, mert visszaéléseket gyanítanak a kifizetések körül. Örül?
Egyik szemem sír, a másik nevet. Annak nyilvánvalóan nem örülök, hogy ennyi a visszaélés, és az sem cél, hogy uniós pénzeket veszítsen az ország. Annak azonban örülök, hogy ha lassan is, de az unió is észreveszi ezeket a dolgokat.
A most befagyasztott 40 milliárdos uniós támogatásnak egy szelete a „természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítását” célzó Öveges-program, amit ön mutatott be először. Ez egy állatorvosi ló?
Az Öveges-programról, már mint ellenzéki képviselő olvastam, mikor a polgármester Szekszárdon átadott egy új kémia-fizika tantermet, aminek a felújítása több mint 300 millióba került. Elsőre azt hittem, hogy egy nullával többet írtak a cikkbe. Amikor kiderült, hogy valóban ennyit fizettek ki, no, akkor kezdtem el utánanézni a dolognak.
És mire jutott?
Gyorsan kiderült, hogy 40 másik városban is csaknem ennyiért csináltak egy tantermet. Ez összesen egy 14 milliárd forintos program volt. Ebből minden városban írattak például egy megvalósíthatósági tanulmányt.
A tanteremre?
Igen. De minden városban írattak egy pedagógiai koncepciót a teremhez, és minden városban írattak külön-külön munkafüzeteket darabonként 25 millió forintért. Az igazán döbbenetes, hogy ezeket a munkafüzeteket még szövegszerkesztették is 25 millióért, majd írattak egy tanulmányt arról, hogy milyen jól sikerült a tankönyv. Nyilvánvaló volt, hogy nem szól másról az egész, mint hogy elköltsék ezt a hatalmas összeget. Most úgy tűnik, ez végre az uniónak is feltűnt.
Mondjuk, nem érzem a gyors reagálást az unió döntéshozatali mechanizmusában. Igaz, magyar nyomozásról meg nem is hallani.
Az unió abból indul ki, hogy Magyarország nagykorú. Odaadja a pénzt, és bízik benne, hogy jól költjük el.
Ezt a magyar minisztériumokban határozzák meg. Ebben az esetben kaptunk 200 milliárdot az úgynevezett „társadalmi megújulás operatív programban”, és azt mondták, hogy költsük oktatásra, hátrányos helyzetű emberek felemelésére és a többi. Az unió csak azt nézi, hogy szabályosan költöttük-e el a pénzt, és ha nem, akkor mit kezd ezzel a magyar igazságszolgáltatás. Most arról szólnak a hírek, hogy pont az Öveges-program ellenőrzésekor találtak még szabálytalanságokat az egész programban. De úgy tűnik, hogy a magyar hatóságok is dolgoznak. Ezt a következő korrupció infón, a heti korrupciós sajtótájékoztatómon majd el is fogom mondani.
Nocsak! Eredmény van és nem mondja? Legalább egy kis morzsát.
Most csak annyit, hogy úgy tűnik, most már a magyar nyomozóhatóság is elhiszi, hogy vannak visszaélések.
Nem valami bőbeszédű. De akkor ez már eredmény. Nem úgy, mint az első mutyimutatása, a trafikbotrány.
Az komoly különbség a kettő között, hogy trafikügyben nem volt uniós pénz.
Hány ügye van még a sifonérban?
Sajnos nagyon sok. Ha csak azoknak a cégeknek utánanézünk, amelyek az Öveges-programban is részt vettek, akkor nem nagyon tudok mellélőni.
Tulajdonképpen akkor elég csak azokat a cégeket megnézni, és minden csütörtökön ki tud állni a sajtó elé egy újabb vélelmezhető lopással?
Nagyjából igen. Amikor a járási esélyegyenlőség tervet bemutattam, ott ugye az történt, hogy minden járásban kellett egy ilyen tervet készíteni, és sok helyen szóról szóra ugyanaz a szöveg volt leadva, csak az egyiket az egyik cég készítette, a másikat a másik, akkor is kiderült, hogy mindkét említett cég részt vett az Öveges-programban. Sőt, mindkét cégnek ugyanaz a tulajdonosi köre.
Dolgos cégek.
Mit számol, mennyi uniós pénz tűnik el vagy veszíti el „közpénz mivoltát”?
Nehéz megmondani, de vannak olyan projektek, ahol az egész. Volt például egy egymilliárdos program, úgy hívták, hogy „roma közigazgatási rendszer kialakítása”. Abból az egymilliárd forintból 3000 ember kapott egy 30 órás társadalmi érzékenyítő tréninget, és létrehoztak egy Roma Pedagógiai Szakmai Szolgálatot, aminek azóta semmi nyoma nincsen, meg persze még néhány ilyen jó dolgot lehetett ott találni.
Én azt állítom, hogy ennek az egész programnak a költségét „elvitték”.
Infrastrukturális beruházásoknál nagyon nehéz megsaccolni, hogy mekkora ez az arány. De ugye ott volt a szekszárdi óvoda esete, amikor egy 300 négyzetméteres óvodát a normál 60 millió helyet 120 millióért építettek meg, vagyis ott egy 100 százalékos túlárazás volt.
Ehhez képest elég karcsúnak tűnik a siker.
Szerintem annak a munkának, amit én csinálok, előbb-utóbb meglesz az eredménye. Nyilvánvalóan az Európai Unió sem hülye.
Ön most az LMP Juhász Pétere. Ki a sikeresebb? Ki tol több ügyet, maga vagy ő?
Ez nem verseny. Még akkor sem, ha mellénk néha bejelentkeznek mások is, például Gyurcsány Ferenc. Én rendszeresen tartok a Péterrel előadásokat, de mi csak felhozzuk az ügyeket. A problémát a társadalom tudja megoldani. Ahogyan megoldotta a netadónál vagy ahogyan most meg fogja oldani a közoktatásban. Az embereknek kell azt mondania, hogy ez a korrupció, ami most van, az sok.
