Nagyvilág

Megoldás előtt a menekültkrízis? Azt nem tudni, de a törökök biztos jól járnak

Sikerült megállapodni az Európai Unió és Törökország között készülő migrációs egyezmény kompromisszumos szövegéről az uniós állam- és kormányfők csütörtöki brüsszeli tanácskozásán.

Preben Aamann, az Európai Tanács elnökének szóvivője szűkszavúan mindössze arról tájékozatott, hogy “véget ért a munkavacsora”, és közölte, a várakozásokkal és a szokásokkal ellentétben ezúttal nem tartanak az ülés után sajtótájékoztatót az uniós intézmények vezetői.

Xavier Bettel tájékoztatása szerint Donald Tusk európai tanácsi elnök péntek délelőtt fogja ismertetni Ahmet Davutoglu török kormányfővel az uniós vezetők által elfogadott szöveget. Amennyiben a török miniszterelnök számára nem lesz elfogadható a tervezet, az uniós állam- és kormányfők ismét összeülnek tanácskozni.

Névtelenséget kérő uniós források szerint, bár nem sokat változtattak azon a szövegen, amelyet eredetileg vitára bocsátottak, sikerült eloszlatni a körvonalazódó megállapodás jogszerűségével kapcsolatos aggályokat és biztosítani, hogy a menedékkérők visszatoloncolása a nemzetközi jogi kötelezettségek betartásával történjen.

Az elfogadott megállapodás-tervezetben állítólag kiemelték, hogy a menedékkérők ügyét minden esetben egyénileg kell elbírálni, valamint arra is kitértek, hogy az érintettek Törökországba történő visszaküldésében az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának munkatársai is részt fognak venni.

A név nélkül nyilatkozó tisztségviselők közlése szerint a dokumentumban hangsúlyozták, a Törökországgal szembeni uniós vízumkényszer eltörlése akkor lehetséges, ha Ankara eleget tesz a vonatkozó előírások mindegyikének.

A számok

Egyelőre 18 ezer Törökországban élő szír menekült áttelepítéséről van szó, őket hoznák az unió területére, menekültként. Cserébe vinnének a törökökhöz ugyanennyi illegális bevándorlót az EU-ból. Szó van még plusz 54 ezer emberről, az eredeti terv szerint ezeket a menedékkérőket uniós menekült befogadó központokban szállásolták el, de a magyar kormány ez ellen már korábban kifogást emelt.

Így ez csak az önkéntes befogadás részét képezheti. Ez összesen a legjobb esetben is 72 ezer ember. Becslések szerint Törökországban 2,7 millió szír menekült van, 2015-ben Európába kicsivel több mint 1 millió menekült érkezett, az év első két hónapjában pedig 140 ezer.

A török uniós csatlakozási fejezetek megnyitásáról semmifajta konkrét kötelezettségvállalást nem tartalmaz a kompromisszumos javaslat, mindössze annyit írtak, hogy erre sort fognak keríteni, “amint lehetséges”.

A Törökországban lévő szíriai menekültek ellátásához a már felajánlott hárommilliárd eurón felüli további uniós pénzügyi támogatás kérdéséről abban egyeztek meg, hogy arra kizárólag a már elfogadott összeg felhasználása után kerülhet sor.

Charles Michel belga miniszterelnök mindezek ellenére arra figyelmeztetett, hogy nem jelenthet “biankó csekket a Törökországgal kötött megállapodás”.

A körvonalazódó egyezmény értelmében

  • Ankara további pénzügyi támogatást kér az Európai Uniótól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására,
  • továbbá a török EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítását kéri,
  • valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkényszert a török állampolgárokkal szemben.

A törökök cserébe visszafogadnák az országból az egyezmény hatályba lépése után illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét. Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.

Elmagyarázzuk:

A török miniszterelnök pénteken csatlakozik a tárgyaláshoz, találkozik Angela Merkel német kancellárral, Mark Rutte holland miniszterelnökkel, valamint Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, ahol kifejti véleményét a tervről.

Brüsszeli források szerint a 28 tagállami vezető közben készen áll arra, hogy bármikor változtassanak a dokumentumon, amely most szinte mindenben a törököknek kedvez, akár vétó is jöhet.

Merkel: minden tagállam részt vesz

A vízummentesség bevezetéséhez Törökországnak el kell fogadnia és be kell tartania a szükséges nemzetközi jogi normákat, jelentette ki Angela Merkel német kancellár az uniós állam- és kormányfők kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének első tárgyalási napját követően, péntek hajnalban tartott sajtótájékoztatóján.

Hozzátette, hogy Törökország már sokat tett a vízummentesség bevezetéséért, de további erőfeszítésekre van szükség a menekültek nemzetközi jogainak betartásáért, és hangsúlyt kell helyeznie az emberi jogi normák teljesítésére is.

A pénteki tárgyalás nem lesz könnyű – mondta a kancellár hozzátéve: általános készség volt tapasztalható a tárgyalópartnerek körében arra, hogy felgyorsítsák a korábban egyeztetett, a szíriai menekültek ellátásának költségeit támogató 3 milliárd euró kifizetését. A kívánt eredmény elérése és fenntartása végett az unió kész további 3 milliárd euró folyósítására 2018 végéig – tette hozzá.

Elmondta, hogy elvben minden tagállam részt vesz a szíriai menekültek Törökországból való áttelepítésében, amit azonnal el kell kezdeni, ha Törökország megkezdi az országból illegálisan Görögországba érkező migránsok visszafogadását. A megállapodás-tervezet szerint minden illegálisan Görögországba érkezett és Törökország által visszafogadott szíriai állampolgárért az unió egy szíriai menekültet fogad be Törökországból.

Orbán Viktor miniszterelnök, Mark Rutte holland kormányfő, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Mariano Rajoy spanyol kormányfő csoportkép készítésén vesz részt az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának első napi ülésén 2016. március 17-én. (MTI/EPA/Julien Warnand)
Orbán Viktor miniszterelnök, Mark Rutte holland kormányfő, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Mariano Rajoy spanyol kormányfő csoportkép készítésén vesz részt az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának első napi ülésén 2016. március 17-én. (MTI/EPA/Julien Warnand)

Merkel kiemelte, hogy az Ahmet Davutoglu török kormányfő által március 7-én váratlanul előterjesztett javaslatok teljesítése érdekében Törökországnak mindent meg kell tennie az embercsempészek hálózatának felszámolásáért. Vállalnia kell, hogy intézkedéseket hoz és együttműködik az unióval és a szomszédos országokkal annak érdekében, hogy megakadályozza az illegális migráció újabb, Európa felé vezető tengeri és szárazföldi útvonalainak kialakulását.

Felhívta a figyelmet, hogy a görögországi humanitárius katasztrófa megelőzése érdekében az uniónak gyorsan kell reagálnia és anyagi áldozatot kell hoznia az országra nehezedő nyomás enyhítéséért.

Francois Hollande francia elnök kijelentette, hogy nem tud egyértelműen kielégítő megegyezést garantálni a pénteki EU-török tárgyalásokat illetően.

Hozzátette: átfogó megoldásra kell törekedni a migrációs válság tekintetében. Még ha sikerül is megegyezésre jutni, és az abban foglaltak értelmében intézkedések is életbe lépnek a migrációs beáramlás csökkentésére, hosszan tartó eredményre csak akkor lehet számítani, ha a problémát a gyökerénél, vagyis Szíriában sikerül felszámolni.

Orbánnak nincs igaza

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke korábban arról beszélt, hogy nem érzi úgy, hogy az EU kiszolgáltatott lenne Törökországnak, és nem lát problémát a jogállamiságról – a többi között a sajtószabadságról és az emberi jogokról -, valamint az igazságszolgáltatásról szóló csatlakozási tárgyalási fejezetek megnyitásában. Mint mondta, semmi nem szól az ellen, hogy Törökország ezeken a területeken közeledjék az EU-hoz. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a több mint 15 éve kezdődött török uniós csatlakozási folyamat “nyílt végű”, vagyis nem feltétlenül vezet Törökország felvételéhez. Törökország

momentán nem érett az uniós tagságra, és szerintem tíz év múlva sem lesz az

Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt veti a szemére, hogy az európai egyesült államok kiépítésére törekszik, Jean-Claude Juncker azt mondta, hogy

Orbánnak nincs igaza, nem vagyok az európai egyesült államok hirdetője.

Végre megszólaltak a törökök

Törökország számára a menekültválság megoldása nem alku kérdése, hanem az értékek, a humanitárius értékek, valamint az európai értékek kérdése, jelentette ki pénteken Brüsszelben Ahmet Davutoglu török kormányfő az uniós állam- és kormányfőkkel a menekültválság megoldása érdekében folytatott tanácskozásra érkezve.

Hozzátette: Ankara ajánlata humanitárius célokat szolgál annak érdekében, hogy megállítsa a migrációs beáramlást.

A török miniszterelnök úgy véli, hogy Törökországnak és az uniónak ugyanazok a céljai: a migránsok megsegítése, különös tekintettel a szíriai menekültekre.

Kiemelt kép: Europress Fotóügynökség

(Politico, BBC, AP, Reuters, DW News, EurActiv, MTI)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik