Bár manapság már elektronikus kommunikáció terén több tucatnyi népszerű újdonság ismeretes a Facebook Messengertől a Google Hangoutson át a Skype-ig, és az elmúlt évtizedekben többször próbáltak valami nagy “rendszerváltást” kitalálni, az e-mail még mindig a minennapjaink része. Mondhatni, ezt jól kitalálták. Az elektronikus levél atyjaként ismert Ray Tomlinson tegnapi halálhíre kapcsán a szakember tiszteletére nézzük végig a technológia rövid történelmét!
A kukac hőskora
Bár sokan azt hiszik, az e-mail és az internet összeforrott fogalmak, ez nem igaz: e-mail előbb volt, mint internet. Legősibb formái olyan egyszerű szöveges üzenetek voltak, amelyek az MIT kutatási szuperszámítógépei között biztosították a kommunikációt, majd az amerikai kutatóintézet belső hálózatán is megjelentek. Viszont az 1965 környékén megjelenő első üzenetek még kifejezetten kezdetlegesek minden szempontból, ráadásul nincs egységes szabványuk, a programozók úgyisd csak egymás között küldözhetik őket.
1971-ben az Internet katonai és kutatási célú elődjén, az ARPANET-en keresztül küldte el az első mai értelemben vett e-mailt Ray Tomlinson, aki ezután egy éven át kísérletezik a szabványos formátum megalkotásával. 1972-ben használja először a kukac (@) jelzést arra, hogy elválassza a küldőt jelölő karaktersort a hálózat nevétől, ezáltal már nem csak egyetlen hálózaton belül, hanem az internetet megelőző különféle hálózatokon átjárva is lehetett levelezni. Érdekes, hogy az e-mail név ekkor még nem jelenik meg rövidítve, az electronic mail megnevezés használatos egészen 1982-ig. Ekkot vezetik be az SMTP tövidítést a Simple Mail Transfer Protocol rövidítéseként: mindmáig ezen az alapon működik az e-mailezés.
1988-ban jelenik meg az első olyan levelező szoftver, amit már bárki használhat: a Microsoft Mail érdekessége, hogy Microsoft ide vagy oda, elsőként Apple gépeken futott. Ugye, milyen más volt még akkor a világ? Egy évvel később jött az első olyan szolgáltató, akinél saját e-mail címet lehetett regisztrálni, a Compuserve-nél azonban még nem lehetett saját felhasználónevünk, csak egy számsor a @compuserve.com előtt.
Kukacosabb időszakok
Az 1990-es évek elejére már elterjedt annyira az általános levelezés, hogy megjelentek az első spamek, azaz levélszemetek: olyan e-mailek, amelyek kéretlen reklámokat, esetleg átverős webcímeket tartalmaztak a címzett megtévesztésére. A terjedését az is segítette, hogy a gyorsuló internet lehetővé teszi a HTML formázott e-mailek küldését, amik többé nem szimpla ASCII betűhalmazok, hanem formázott szövegek és multimédiás elemek egyvelegei is lehetnek. Ekkoriban még népszerűsíteni is kellett a sokak által ismeretlen lehetőséget: ’98-ban például a Microsoft támogatásával készült el Meg Tyan és Tom Hanks főszereplésével a You’ve Got Mail (magyarul a Szerelem hálójáb@n) című mozifilm, propaganda a javából.
1993-ban már kiadták első olyan mobiltelefont, amely e-mailezésre is alkalmas, bár a BellSouth és az IBM készüléke még jó messze jár a mai értelemben vett okostelefontól. Ingyenes e-mail viszont csak 1996-tól létezik, amikor egy házaspár HoTMaiL néven elindítja szolgáltatását (figyeljük a HTML betűk kiemelését?). Itt bárki regisztrálhat magának saját címet, amihez nem kell saját szerver ér tárhely. Lassacskán további szolgáltatók is követik a példát, 1997-ben például jön a Yahoo Mail. Magyarországon először a Freemail és a DPG (DrótPostaGalamb) indul el ’97-ben, de az isteneknek hála azóta sem terjedt el a drótposta szó az e-mailre. Hisszük, vagy nem, de a ma már alapvetésnek számító Gmail zárt bétája csak 2004-ben indult el, de meghívó nélküli, bárki által használható formában mindössze 9 éve, 2007-től működik a Google levelezője.
Trónkövetelő kukacok támadása
Az e-mail leváltásával sokan próbálkoztak, 2009-ben a Google indította el az azonnali üzenetküldést és egyéb funkciókat összegyúró Wave szolgáltatást, ám az egy éves tesztüzem utáni hivatalos indulást nem követte nagy eufória, és a projektet hamar leállították.
Azóta leginkább az IM (Instant Messenger, azonnali üzenetküldő) rendszerek jelentenek konkurenciát. A Facebook 2010-ben kezdte pöcögtetni a Messengert, a Google a Hangouts-szal próbálkozik, közben pedig ott a Skype, a Slack és egy csomó mobilos megoldás, amivel akár azonnal közvetíthetünk szöveget, képet, hangot, bármit. És mégis: ha valamiről beszélünk egy baráti találkozón vagy egy üzleti megbeszélésen, a vége még mindig az: “dobd át e-mailen!”
