Tavaly december másodikán két fegyveres megölt 14 és megsebesített 22 embert egy San Bernardino-i egészségügyi központban. Az elkövetőket, egy házaspárt, később megölte a rendőrség. Az FBI azóta azon dolgozik, hogy felderítsék, volt-e – és ha igen, milyen – háttere a két gyilkosnak. A jelek egyelőre arra mutatnak, hogy nem, magányos farkasokról van szó, akiket egyszerre kavart meg a radikális muszlim ideológia és a saját személyes konfliktusaik.
A két gyilkos hátterének felderítése azzal jár, hogy a házkutatás mellett átnézik minden személyes tárgyukat és beszélgetésüket, különös tekintettel a digitális hagyatékokra. Mostanra ugyanis nemcsak mi, hanem a terroristák is mindent digitálisan intéznek, beleértve ebbe a terrorcselekmények megszervezését is. Így került az FBI-hoz a házaspár férfitagjának, Syed Farooknak az Iphone 5C-je.
Az FBI nagyon szeretné átnézni a telefont, csak egy baj van: nem tudják feloldani. Farook egy négyjegyű kódot használt a telefonja képernyőzáraként. Egy négyjegyű kódot feltörni nem nehéz, sőt, egy egyszerű számítógép is gyorsan végigpörgeti az összes lehetőséget. De az Apple a képernyőzár feloldását bizonyos számú próbálkozás után lelassítja, a tizedik hibás kód után pedig mindent töröl a telefonról. Ezért nem tudnak izomból nekiesni a problémának.
Határozott kérés
Az FBI hivatalosan kérte az Apple-t arra, hogy készítsenek nekik egy olyan szoftvert – külön erre a készülékre – ami kikapcsolja a lassítást, és nem engedi, hogy a tizedik próbálkozás után törölje magát a készülék.
Az Apple erre nem volt hajlandó, ezért az FBI bírósághoz fordult. Egy szövetségi bíró ezután arra kötelezte a céget, hogy segítsen az FBI-nak. Ezt természetesen megtagadták, az ítéletet pedig megtámadják.
Az Apple helyzete nem rózsás, ami sokkal nagyobb probéma, mint elsőre gondolnánk. A titkosítás melletti és elleni harc gyakorlatilag olyan, mint egy rakás korábbi fontos, emberi jogokért vívott küzdelem. És mint minden ilyenhez, ehhez is olyan ügy kell, amely mögé minél többen be tudnak állni. Syed Farook iPhone-ja nem ilyen ügy.
Eladható ügy
Elég nehéz ugyanis az ellen harcolni, hogy ne kelljen segíteniük a hatóságokat, hogy hozzáférjenek egy halott terrorista telefonjához, aki előtte megölt 14 embert. Ebben az esetben a magánszférához és a biztonsághoz való jog elvont koncepciója nem egy könnyen eladható termék, a nemzetbiztonsági kockázat sokkal inkább.
Pedig az ügy messze túlmutat önmagán. Az FBI nyilvánvalóan nem azért ment a bíróságra, mert tényleg szükségük van az iPhone tartalmára. Ami érdekes lehet, ahhoz hozzá tudnak férni az Iphone feltörése nélkül is. Minden olyan platform, amelyen Farook bárkinek üzenhetett, szervereken keresztül kommunikál, a rendőrségnek pedig régóta bevett szokása, hogy ilyenkor a szerverekről kérik ki bírói engedéllyel az adatokat.
Az egyetlen kivétel talán a Telegram, vagy az ehhez hasonló, end-to-end titkosítást használó appok lehetnek. Ezeknek valószínűleg nem tudja kikérni az adatait az FBI. De ha valódi nemzetbiztonsági kockázatot jelentenének, az NSA már rég megszerezte volna őket.
Gyanúsan hallgat az NSA
Azt ugyanis tudjuk, hogy az FBI milyen adatokhoz férhet hozzá legálisan. Az NSA-vel szemben ők ugyanis többnyire bírói engedéllyel kérik ki, amire szükségük van. Az NSA pedig csöndben bemegy és elveszi. Máig – még a Snowden – szivárogtatások után sem tudjuk pontosan, hogy mire képes az Egyesült Államok legnagyobb nemzetbiztonsági szervezete. Ebben a harcban ők nem is vesznek részt.
Valószínű, hogy az FBI inkább a jövőre gondolt, amikor belement ebbe a konfliktusban. Amerika legnagyobb techcégei és a kormányzat között egy ideje érezhető a feszültség. A kormányzat azt szeretné, ha az egyre digitalizálódó életünk minden platformjához lenne egy hátsó ajtó, amin keresztül kényelmesen hozzáfér az adatainkhoz. A nagy techcégek szerint viszont ez egy nagyon veszélyes játszma.
Nem véletlenül állt ki az Apple mostani döntése mellett a Facebook, a Twitter és a Google is. Senkinek nem érdeke, hogy a saját titkosításukat gyengítsék egy olyan beépített trükkel, amellyel az egész titkosítást ki lehet kerülni. Az amerikai kormányzat viszont pont ezt szeretné.
KészüljeTEK
Csak az a baj, hogy nem csak az amerikai kormányzat vágyik arra, hogy hozzáférjen mások adataihoz. És ha az FBI a mostani pert megnyeri, sorban állva követelhetik majd ugyanezt más nemzetek kormányai is.
És ha belegondolunk abba, hogyan kezeli a szabadságjogokat és a saját ellenzékét Kína, vagy éppen Oroszország, egyből végigfuthat a hideg a hátunkon. Ha az FBI-nak joga van ilyesmit kérnie egy Amerikára veszélyes emberrel szemben, akkor Kína is kérheti majd ugyanezt kormányellenes aktivisták telefonjaival.
Elég csak megnézni, hogyan kezeli az Orbán-kormány a terrorizmus kérdését. A terrorizmus komoly dolog, valódi veszély, a magyar kormány viszont sorozatosan kampánycélokra használja. A terrorizmus gyanújának vádjával a TEK bárkinek a telefonjához simán hozzáférhetne egy olyan világban, ahol az FBI megnyeri a pert. Én például nem szeretném, ha Hajdu János pörgetné végig a fotókat, amelyeket a kutyámról készítettem.
És nemcsak a hivatalos szervek és a kormányok mennének rá egy ilyen hátsó ajtóra, hanem a bűnözők is. Tegyük fel, hogy a bejárati ajtódhoz van egy kulcsod, amiről csak a rendőrség tudja, hogy a lábtörlő alatt tartod. Tegyük fel, hogy kiderül, hogy ez a kulcs létezik. Nem fog sokáig tartani, mire valaki benéz majd a lábtörlő alá, hogy ott tartod-e.
Ezért érdemes beállni az Apple mögé az amerikai kormánnyal szemben. Persze egy magyar állampolgárnak ebbe a döntésbe nincs sok beleszólása, mégis komolyan érinti majd az életünket, akárhogy is döntenek. Mintha nem lett volna elég az, hogy a Snowden-szivárogtatásokból kiderült, mi mindenre képesek a világ titkosszolgálatai, most még azt is hagyni akarjuk, hogy ugyanezt törvényesen tehessék meg.
