Élet-Stílus
Világszinten ez naponta mintegy 7200 babát jelent, az esetek felében a szülés közben veszti életét a gyermek.

Tizenhat évvel ezelőtt nagyjából 24,7, míg tavaly 18,4 halvaszületés jutott minden ezer születésre. A halvaszületések majdnem 98 százaléka alacsony és közepes jövedelmű országokban következik be – derült ki a The Lancet című orvosi folyóiratban közölt tanulmánysorozatból.

Az igazán rettenetes adat az az 1,3 millió halvaszületés, amely szülés közben következik be … az, hogy egy gyermek életben van a szülés elején, majd a következő néhány órában teljes mértékben megelőzhető okokból meghal, nemzetközi fajsúlyú egészségügyi kérdés kell, hogy legyen. Ám egyelőre még nem az

– húzta alá kommentárjában Richard Horton és Udani Samarasekera, a The Lancet két szerkesztője.

A tanulmánysorozat eredményei szerint a túlhordás volt a halvaszületések legfőbb oka (14 százalék), majd az anya egészségi problémái következtek a sorban. A táplálkozási és életmódbeli tényezők, úgy mint az elhízottság és a dohányzás, valamint a nem fertőző betegségek – például cukorbetegség, rák, vagy szív- és érrendszeri problémák – az esetek nagyjából 10-10 százalékáért voltak felelősek.

A halvaszületések csaknem 8 százalékát maláriával való fertőzöttség, 7,7 százalékát szifilisz okozta. Az esetek nagyjából 6,7 százaléka annak volt tulajdonítható, hogy a kismama 35 évesnél idősebb volt, míg 4,7 százalékban a gyakran végzetes vérnyomás-emelkedést okozó eklampszia (terhességi rángógörcs) állt a háttérben.

Regionális szempontból az afrikai kontinens Szaharától délre eső részén következik be a legtöbb halvaszületés. 2015-ben a legalacsonyabb halvaszületési rátával bíró ország Izland volt, ahol 1,3 halvaszületés jutott minden ezer születésre, majd Dánia következett a sorban, ahol ugyanez az arány 1,7 volt az ezerhez. Magyarországon 3,7 halvaszületés jutott minden ezer születésre.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik