27 százalékról 5 százalékra csökkenhet az új lakások áfája, még nem tudni, mikor jelentik ezt be – írja a Portfolio a Századvég Gazdaságkutató elemzésére hivatkozva.
Távolról indítanak: tavaly 8358 új lakás épült, bruttó 17 millió forintos átlagáron adták el őket, a teljes piac így bruttó 140 milliárd forintot tesz ki. Ennek az áfatartalma 30 milliárd, bár ez szakértők szerint egyszerűsítés. Az is alátámasztja a kételkedést, hogy az Ágazati Kapcsolatok Mérlegéből az látszik, hogy 12 milliárd forint folyt be a lakások után (a mérleg a feketagazdasággal és a másképp adózókkal is számol).
Egyszerűsítés még, hogy több becslés nem számol az új lakás építése során jelentkező járulékos bevételekkel. Ebbe a kategóriába tartozik az, hogy ugyan 28 ezer lakás építése kéne, hogy az 5 százalékos áfa rentábilis legyen, de felpörögne az építőipar. Ez pedig több másféle adó és járulék becsorgását eredményezné.
400 millió plusz
Már háromezerrel több új lakás építése esetén is pozitív lehet az alacsony áfakulcs hatása. Ekkor ugyanis a bevételkiesés 7,2 milliárd forint lehet, de a másik oldalon ott lenne 5,7 milliárdnyi szja és bérjárulék, 1 milliárdnyi jövedelemadó, 600 milliónyi jövedéki adó és 300 milliónyi ágazati adó. Összesen 400 millió forint lenne a különbözet, ennyit nyerne az állam.
A szakértők is azt mondják, fellendítené a piacot az alacsonyabb áfa, és jobb lakhatási feltételekhez segítené az embereket. A térségben mindenesetre messze nálunk épül a legkevesebb új lakás, tízezer lakosra 8,5 jut. Eközben a horvátoknál, szerbeknél, bolgároknál ez a szám 10-20 közötti, az ukránoknál és cseheknél 20-30 közötti, a lengyeleknél pedig kimagasló: 37,7.
A válság előtt jobb volt a helyzet nálunk is, évi 20-55 ezer közötti új lakás épült a mostani 8-9 ezer helyett, jó lenne újra feltornászni e számot 20 ezer köré. Mindenesetre a jövő héten jöhet a bejelentés, ezt már Lázár János és Varga Mihály is pedzegette.
