Novemberben az egy évvel korábbival szinte megegyező, 10 533 db ingatlan cserélt gazdát. Bár a forgalom hasonló, mindez folyamatosan növekvő lakásárak mellett következett be, amihez a magáncélú vásárlók lassan alkalmazkodnak. Az idei összforgalom a Duna House becslése alapján 125 118 ingatlan adás-vételnél jár, amely a tavalyi azonos időszakkal összehasonlítva 30 százalékkal erősebb forgalom.
Amennyiben a december is a tavalyihoz hasonlóan alakul majd, úgy a 2015-ös összforgalom 134-135 ezer tranzakció körül zár, amely a válságot követő legerősebb év lesz. A Keresletindex viszont éves mélypontjára, 83 százalékpontra esett. A csökkenés már tavasszal elkezdődött és trendszerűen folytatódik. A magas forgalom azonban azt mutatja, hogy bár a kereslet apad, akik érdeklődnek, ők komoly szándékkal vannak jelen a piacon.
Mi, hol, mennyiért?
Novemberben a paneleket Kelet-Magyarországon 138-, nyugaton 149 ezer forintos m2-áron vásárolták. Ugyanezért a típusért Pesten 250, Budán 318 ezret adtak. A téglaépítésű lakásért keleten 186 ezer Ft-ot fizettek, nyugaton 193-at négyzetméterenként. A főváros pesti oldalán 307-et, Budán 473-at, a Belvárosban pedig átlag 511-et adtak ki a vevők. Budapesten a panelek igen gyorsan elkeltek, 1,5-2 hónap alatt mindössze, de a téglalakások is csupán 2,5-3 hónapot töltöttek a piacon.
Közép-Magyarországon minden harmadik, vidéken minden negyedik novemberben megvásárolt ingatlan kapott „nagyon jó” műszaki minősítést, ami kissé alulmarad a megszokottól. Feltehetően a szűkös kínálatból megveszik a gyengébb minőségű lakásokat is. A fővárosban csupán a forgalom 2 százaléka volt új építésű, vidéken ennél magasabb, 4-7 százalék volt ezek aránya.
Alku?
Nagyon alacsony volt novemberben az alkuk átlaga. Még a vidéki családi házakra is csupán 8% vevői alkuátlag volt jellemző, ugyanez Pest Megyében 7%, a fővárosban pedig csupán 6%. A lakások esetén 1-2% árcsökkentésre volt mindössze szükség, amelyet a vevői alku követ. A panelekre 3-4%, a tégla lakásokra 4-5% alku volt novemberben.
Befektetők?
Még mindig sok a befektető Budapesten, ugyanis a vásárlók 38 százaléka vallotta magát annak. Átlag 25,5 millióért vásároltak 60m2 körüli lakásokat. A vevők mintegy negyede első lakást vásárló, akik 15,4 milliót költöttek és 55 m2 méret körüli lakásokat választottak. Legnagyobb értékben a nagyobba költözők vásároltak, átlag 34,2 milliót költöttek 88m2-es ingatlanokra.
Kisebbe, nagyobba?
Vidéken a vevők negyede nyilatkozott úgy, hogy nagyobb lakásra vágyott, másik negyed befektetési céllal vett. Az utóbbi csoport. 15,7 milliós átlagon költött 90 m2-es lakásra, de a befektetők is hasonló méretet vásároltak, ám ők olcsóbban, 11,4 milliós átlaggal.
A budapesti eladók 41%-a nyilatkozott úgy a Duna House értékesítőknek, hogy nagyobb lakásra vágynak. 56 m2-es ingatlanjuktól váltak meg 18,2 milliós értékben. Feleannyian voltak a kisebbe költözők, akik 73 m2-es lakásokat adtak el. Örökölt ingatlant az eladók 14 százaléka értékesített, átlag 25 milliós értékben. Vidéken az eladók több mint harmada örökölt ingatlant adott el, átlag 10,1 milliós bevételre szert téve. Nagyobb lakásba az elsők 28 százaléka vágyik, 70 m2-es ingatlanokat adtak el átlag 12,1 millióért. Kisebbe 22 százalék költözne, ők átlag 111 m2-es lakásaiktól váltak meg.
Mennyiért vettek?
Vidéken az adás-vételben szereplő ingatlanok idei és tavaly novemberi paramétereit összevetve hasonló kép alakult ki. A tranzakciók mintegy fele zajlott az 5-10 millió közötti ársávban, és több mint ötöde a magasabb, 10-15 millió közöttiben. Az 5 millió alattiak aránya 20 százalékról leesett 11 százalékra. Pest Megyében ugyancsak a két azonos hónap összehasonlításában kiugró a 40 millió fölöttiek változása, ugyanis tavaly ugyanekkor még csupán 1% volt, idén ugyanitt az adás-vételek 9 százaléka zajlott. Budán szemléletes a változás a két vizsgált hónapban.
Egy éve még a 200-300 ezer forint/m2 ársáv tette ki a forgalom zömét, idén azonban a drágulásnak köszönhetően a vevők 59 százaléka 400 ezer forint/m2 fölötti árban költött. Pesten is hasonló a helyzet, itt a 400 ezer fölötti kategória 6 százalékról 19 százalékra ugrott. Ez a lakás-ársávokban is meglátszott, ugyanis Pesten a 40 millió forint fölött eladott lakások aránya a forgalmon belül 1 százalékról 7 százalékra növekedett.
