A Webster Bécsi Magánegyetem és a brit Portsmouthi Egyetem szakemberei elsőként vizsgálta a pénzügyi megszorítások közvetlen hatásait az öngyilkossági rátára az eurózóna leginkább érintett államaiban, Görögországban, Írországban, Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban.
Ahogy a GDP csökkent, az öngyilkosság úgy nőtt
Az euróövezet adósságválsága egészségválságot idézett elő – hangsúlyozta Nikolaos Antonakakis, a bécsi egyetem kutatója.
A szakemberek kimutatták, hogy a GDP minden egyes egyszázalékos csökkenése az euróövezet ezen államaiban 0,9 százalékkal növelte az öngyilkossági rátát, ami több mint hatezer öngyilkosságot jelentett 2011-12-ben.
Az állami kiadások csökkentése leginkább az idős, 65-89 éve közötti korosztályt sújtotta, 2011-12-ben ebben a korcsoportban 2325 férfi követett el öngyilkosságot a megszorító politika közvetlen következményeként. A 2009-2014 közötti időszakban ebben a korosztályban 4555 férfi vetett véget emiatt életének.
A második leginkább érintett csoport a 10-24 éves korosztály. A fiatalokat sújtó munkanélküliség minden egyes egyszázalékos növekedése 1,48 százalékkal növelte az öngyilkossági rátát ebben a korcsoportban, ami 2011-12-ben 175 fiatal férfi öngyilkosságát jelenti.
A nők inkább a válás miatt lettek öngyilkossak
A 25-44 éves nők körében is magasabb volt az öngyilkosok száma a megszigorító intézkedések bevezetése nyomán, de nem akkora mértékben, mint a férfiak körében. Míg a férfiak többsége leginkább a munkanélküliség miatt vetett véget életének, a nők többsége válása miatt.
A tanulmányt a Social Science and Medicine szakfolyóiratban publikálták a szakemberek.