Tudomány

Bemutatkozik a tél: -20 fokot is érezhetünk a héten

Bemutatkozik a tél, a szél miatt pedig az enyhe mínuszokat is sarkvidéki hidegnek érezzük – kellemetlen hetünk lesz.

Megérkezett az idei ősz leghidegebb, legbarátságtalanabb napja: erős szél, 10 fok alatti hőmérséklet, esők sőt néhol zivatarok, illetve hétfő hajnalban néhány helyen havazott is. A „bűnös” egy hidegfront, ami nagy erővel tört be a Kárpát-medencébe, a dinamikusan érkező sarkvidéki eredetű levegő erős lehűlést okozott, a Dunántúl magasabban fekvő részein hófátyollal borította a tájat.

Erősen próbálkozik a tél

De még mindig jobban jártunk, mint Szlovénia, ahol hózivatarok nehezítik a hétkezdést. Ennek oka ugyanaz, mint a hazánkban tegnap este és éjjel lehullott jelentős csapadéknak: a hidegbetöréssel a hideg levegő a felettünk megülő meleg légrétegek alá vágott, ezzel erős feláramlást indított be. Utóbbit erősítik a magas hegységek, és ez az a meteorológiai helyzet, amikor mennydörgéssel, villámlással kísért zivatarok születhetnek.

Magyarországon ilyen már nem lesz, kedd délutántól a szél is mérséklődik, a hideg viszont marad. Ennek ellenére ha azt még nem is mondhatjuk, hogy itt a tél, de az biztos: nagyon erősen próbálkozik

– mondja a 24.hu-nak Molnár László meteorológus.

Havazik a Bakonyban
A Dunántúl magasabb részein foltokban megmaradt a hó.

Jelenleg úgy tűnik, a szerda hajnal lesz a leghidegebb, egyes területeken -4 fokkal, de még a legmelegebb helyen sem mérhetünk többet plusz négynél. A folytatásban maradnak a fagypont körüli hajnali hőmérsékletek, délutánonként általában 6-8 fokot mérhetünk.

A leghidegebb az északi hegységek völgyeiben lesznek, délen a napokig kitartó, összefüggő felhőtakaró megőriz némi meleget. „Cserébe” az ország déli részén szinte egész héten nem látjuk a Napot, míg az északi tájakon két naposabb periódus is ígérkezik.

Így lesz -2-ből -20

A szélről már jeleztük, hogy kedd délután ereje alábbhagy, de nem szűnik meg, csupán a mostani 60-80 km/órás lökéseket szelídülnek meg kissé. És itt nyer igazolást a címben tett, elsőre talán merésznek, netán „szenzációhajhásznak” tűnő állításunk.

Az úgynevezett wind chill jelenségről van szó, vagyis hogy a szélerősség mennyiben befolyásolja hőérzetünket. Az ember ugyanis a bőrén keresztül kibocsátott hővel felmelegíti a körülötte lévő levegőt, mondhatjuk úgy is: hőburkot von maga köré. A szél viszont elfújja ezt a burkot, ezért ugyanazt a hőmérsékletet hidegebbnek érezzük, mint szélcsendes időben.

Nyáron ezért „kellemesen hűt ez a szellő”, míg télen „lefagy a fejem a rohadt orkántól” még akkor is, ha a szélsebesség pontosan ugyanaz.

A hőérzetet a szél sebességén kívül egyéb tényezők is befolyásolják, például a levegő páratartalma, azért egyfajta ökölszabályként adott szélerősség és hőmérséklet függvényében kiszámolhatjuk hőérzetünket. Nézzünk néhány, a hétre jellemző értéket:

  • Mínusz négy fok és 70 km/órás szél esetén a hőérzet -25,2 Celsius-fok.
  • Mínusz két fok és 30 km/órás szél esetén a hőérzet -18,5 Celsius-fok.
  • Plusz hat fok és 70 km/órás szél esetén a hőérzet -9,5 Celsius-fok.
  • Plusz hat fok és 30 km/órás szél esetén a hőérzet -4,6 Celsius-fok.

Több kalkulátor is létezik, mi itt számoltunk.

A windchillt, mint időjárástól függő tényezőt nagyon is komolyan kell venni. A „lefagy az arcom” kijelentés még akkor is szó szerint igaz, ha plusz hat fokot mérünk, de a puszta bőrfelület hosszú ideig erős szélnek van kitéve. Előfordulhat olyan mértékű lehűlés, ami már fagyási sérüléseket is okozhat.

(Kiemelt fotó: MTI/Mohai Balázs)

VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS A KÖVETKEZŐ 8 NAPRA

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik