Tudomány
to pick one's nose

Taknyot enni teljesen normális

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 09. 20. 11:07

Kisiskolás korig legalábbis mindenképp, felnőttként már kinek-kinek a titkos magánügye. A takonyevésnek akár genetikai háttere is lehet, de egészségügyi kockázata nincs, ellenben minden életkorban elég gusztustalan – feltárjuk a hátteret és segítünk leszoktatni a gyereket.
Korábban a témában:

Nevezzük takonynak, fikának, cicakakinak, orrváladéknak ami ott van, az ember mint szociális lény számára mérhetetlenül gusztustalan, ha valaki ujjával hosszasan elkotorászik az orrlyukaiban. Az általános első egy-két osztályában a fintorgókat még csak-csak le lehet szerelni ama bizonyos „bányászengedélyre” történő hivatkozással, a folytatás azonban már itt is más megítélés alá esik.

Lehetnek kisebb visítozások, balhék abból, ha a kitermelt anyag egy pöccintéssel exportra kerül, de még a stabilabb gyomor is felfordul, amint valaki hazai felhasználásra a szájába küldi…

Megeszi, mert miért ne enné meg?

Márpedig előbb vagy utóbb szinte minden gyermek életében eljön az idő, amikor belekóstol saját orrváladékába, de sokaknál hosszabb távú szokássá válik a – nevezzük nevén – takonyevés. Aztán az idő megszépíti az emlékeket, elmossa a motivációt, de még maguk a gyerekek sem tudnak kielégítő választ adni rá, miért is teszik.

A leginkább azért, mert az orrváladék édeskés ízét egyszerűen finomnak tartják, és nincs okuk rá, miért ne egyék meg. Néhány éves korig el sem várható tőlük, hogy a társadalmi elvárásokat saját tapasztalásuk elé helyezzék

– mondja a 24.hu-nak Miklósi Mónika gyermekpszichológus, az ELTE PPK Fejlődés- és Klinikai Gyermekpszichológiai Tanszékének munkatársa.

Sick little asian girl wiping or cleaning nose with tissue on her hand
Fotó: Thinkstock

Genetikai háttér: önemésztés

A tudomány autofágiának, tükörfordításban önemésztésnek nevez egy sejtszinten mindennapos, sőt életbe vágóan fontos folyamatot, aminek megértése és befolyásolása például évtizedekkel hosszabbíthatja meg az ember életét.  De autofágiának nevezzük azt is, ha egy állat saját testének termékeit eszi meg.

A graph explaining parts of the work on autophagy by Yoshinori Ohsumi of Japan is displayed on the screen at the Nobel Forum in Stockholm, after the announcement that Yoshinori Ohsumi won the Nobel Prize in Medicine on October 3, 2016.
The 2016 Nobel prize season kicks off with the announcement of the medicine prize by a scandal-tainted jury, to be followed over the next 10 days by the other science awards and those for peace and literature. / AFP PHOTO / JONATHAN NACKSTRAND
Autofágia: akár évtizedekkel is tovább élhetünk
Számos rettegett betegséget tehetünk múlt időbe, ha célegyenesbe jut a munka, amit az idén orvosi Nobel-díjjal elismert japán tudós, Oszumi Josinori indított el.

Nem valami perverz horror áll a háttérben, amikor az emlősök szülés után elfogyasztják a méhlepényt, vagy még közismertebb példát hozva a kutya visszaeszi a hányását nem tesz mást, mint újrahasznosít. A természet törvényei nem engedik veszendőbe menni a sok energiaráfordítással megszerzett tápanyagot, és ez lehet a takonyevés genetikai háttere.

Annál is inkább, mert ugyanúgy az önemésztés megnyilvánulása, ha valaki rágja a körmét, a bőrét, a különbség annyi, hogy könnyebben szemet hunyunk felette. A másik véglet pedig, és már mentális betegség, a saját fekália elfogyasztása, de itt meg is állunk.

Egy szó, mint száz:

nagyóvodás, kisiskolás korig teljesen normális és természetes, hogy a gyerekek bizonyos életkorban akár rendszeresen eszegetik a taknyukat. Nem a stresszel kapcsolatos, mint például sokszor a körömrágás, hanem örömforrás, a saját testtel való ismerkedés, foglalkozás, vagy a mozgásigény levezetése.

Beteg nem lesz tőle

Ami az egészségügyi kockázatokat illeti, nincs ok aggodalomra. Az orrváladék szerepe a légutak védelme a szennyező anyagoktól és a vírusoktól, baktériumoktól: a ragacsos anyag nemcsak csapdázza, és ürülésével időnként kisöpri a kórokozókat, de egy részüket el is pusztítja. Amit nem, azt elvégzi gyomorsav.

Másrészt a váladék nagy része így is, úgy is a gyomorban köt ki – ha nem egy kis külvilági kitérővel szájon át érkezik, akkor is nagy része lefolyik a garaton. Sőt, egyes kutatók szerint ennek a védőoltáshoz hasonló szerepe is lehet: a gyenge, megritkult baktériumok és vírusok a test belsejébe jutva tovább növelik annak ellenálló képességét.

Rendben, sovány vigasz ez az érintett szülőknek. Gusztustalan, ciki, senki nem akarja, hogy fikafalónak, takonymajszolónak csúfolják csemetéjét.

Hogyan lehet leszoktatni?

A stock photo of an unattractive man picking his nose.
Fotó: Thinkstock

Ne ijesztgessük

Negatív visszacsatolással ez esetben csak frusztrációt okozunk.

Ne szidjuk, főleg ne büntessük a gyereket takonyevésért, ne riogassuk, ne hazudjunk olyanokat, hogy beteg lesz tőle. Ha látjuk, mi készül, foglaljuk le a »rendetlen kezet«: adjunk bele valamit, csak fogjuk meg, tereljük el észrevétlenül a gondolatait

– javasolja a szakpszichológus.

Idősebb, nagyobb óvodás korú gyerekekkel beszélgessünk el, náluk már az értelemre lehet és kell is hatni. A szociális következményeket kell kiemelni az ő szintjükön:

  • anya/apa nem szereti, ha ezt csinálod, nem szép dolog, gusztustalan;
  • a barátaid is jobban szeretnék, ha nem tennél ilyet, szívesebben játszanának veled;
  • a nagyfiúk/-lányok nem túrják az orrukat, nem eszik Takony Tónit, hanem zsebkendőt használnak és kidobják utána.

A felnőttek is? Igen

Végezetül adja magát a kérdés, meddig normális, ha Takony Tóni az ember szabad akaratából, aktív közreműködésével landol önnön szájában? Egyértelmű, egzakt válasz éppannyira nincs, mint két egyforma ember.

Kisiskolásoktól már elvárható lenne, hogy nyíltan ne eszegessék azt, amit az orrukból kivesznek. De hogy titokban ki meddig csinálja, az más kérdés – igen, egyes felnőttek is, és ha lebuknak, az ciki.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kecskemét, 2017. március 3.
Stadler József akasztói vállalkozó az ellene költségvetési csalás bûntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt indított büntetõper tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken 2017. március 3-án. A bíróság a vádlottat öt év börtönbüntetésre ítélte.
MTI Fotó: Ujvári Sándor

Meghalt Stadler József

Kommentek

Buenos Aires, 2017. november 17.
Az argentin haditengerészet által közreadott archív képen a német gyártmányú San Juan argentin tengeralattjáró Buenos Airesben. Az argentin haditengerészet 2017. november 17-én bejelentette, hogy két napja megszakadt a kapcsolata az Argentína déli partvidékén 44 fős legénységgel hajózó San Juannal. (MTI/EPA/Argentin haditengerészet)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.