A szakértők nagy energiájú optikai lézerrel hirtelen melegítettek fel polisztirolt. Az eljárásnak köszönhetően, ha kisebb méretben is, de létre tudták hozni a gyémántesőt, majd tanulmányozták is azt. A kísérlettel a tudósok jobban megérthetik a Neptunuszon, Uránuszon és hasonló bolygókon uralkodó körülményeket.
Korábban a kutatók csak azt tudták feltételezni, hogy a gyémántok létrejönnek
– mondta Dominik Kraus, a vizsgálat vezetője és a Helmholtz Zentrum Dresden-Rossendorf munkatársa. A szakértő hozzátette, tudományos karriere egyik legjobb pillanata volt, amikor meglátta a legújabb kísérlet eredményeit.
A kutatók úgy gondolják, hogy a Neptunuszon és Uránuszon az extrém nyomás hatására a hidrogén és szén gyémánttá alakul. Mindez nagyjából 8000 kilométerrel a felszín alatt történik. Bár az égitesteken nincs polisztirol, az anyag mégis megfelelő azon metánból kialakuló vegyületek helyettesítésére, melyek nagy arányban fordulnak elő a gázbolygókon.
A vizsgálatban a szakértők két lökéshullámnak tették ki a polisztirolt. A két hullám találkozásának hatására 4727 Celsius-fokos hő és 150 gigapascalos nyomás jött lére – ez megközelítőleg a Föld magjában uralkodó nyomás fele. A kutatók szerint hasonló állapotok lehetnek a Neptunuszon és Uránuszon is.
(A karát a drágakövek esetében a tömeget jelöli: egy karát 0,2 grammnak felel meg.)
Dominik Kraus, a Helmholtz-Zentrum Dresden-Rossendorf munkatársa úgy véli, a kísérlet nagyon rövid volt, az eredmények mégis meglepőnek bizonyultak.
A kutatók bíznak benne, hogy a hasonló reakciók megértésével a Naprendszeren kívüli bolygók méreteire is jobb becsléseket adhatnak. Az eredmények azt is segíthetnek megmagyarázni, hogy a Neptunuszhoz hasonló égitestek hogyan tudnak az elvártnál nagyobb hőt előállítani. A szakértők szerint a vizsgálat akár a gyémántok mesterséges előállításának szempontjából is fontos lehet.
