Az állatokhoz hasonlóan a növények is termelnek hormonokat, melyek a fejlődésüket és életben maradásukat szolgálják. A molekulák az egyes fajok alapvető tulajdonságait szabályozzák, kezdve a napfény keresésétől egészen a gyümölcsnövesztésig. Az új vizsgálat alapján azonban a hormonok nem csak a növényeket, hanem beleinket, és így egészségünket is befolyásolják.
A Trends in Plant Science folyóiratban megjelent tanulmány részletesen mutatja be a jelenséget. Mint kiderült, az emberi szervezet és a baktériumok nem csupán azonosítani tudják a növényi hormonokat, de adott esetben utánozni is képesek azokat.
Az abszcizinsav – amely a fák leveleinek lehullását, illetve a rügyek téli nyugalmi állapotát idézi elő – például a fénymennyiség csökkenésével termelődik nagyobb arányban a növényekben. A molekulát ugyanakkor az emlősök is képesek előállítani, a hormonnak az állatokban feltehetőleg gyulladáscsökkentő hatása van, valamint szabályozza a glükózfelvételt.
Emellett számtalan olyan növényi hormon lehet még, melyek a baktériumokon keresztül más módon is befolyásolják szervezetünk működését.
Azt egyelőre nem sikerült megérteni, hogy a növények szabályzó molekulái miért hatnak a mikroorganizmusokra, illetve sejtjeinkre. Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy a hormonok szerkezete sokban hasonlít az anyagcsere-termékeink struktúrájára.
Ugyanakkor az sem kizárható, hogy sokkal szorosabb a kapcsolat. Emilie Chanclud, a tanulmány vezető szerzője és az Institut National de la Recherche Agronomique egykori munkatársa szerint olyan környezetben fejlődtünk ki, melyben növények és mikrobák is vannak. A szakértő úgy véli, nem lehetetlen, hogy a szervezetünkben termelődő abszcizinsavhoz hasonló molekulák a növényi hormonok fogyasztására válaszul jelentek meg.
