Tudomány

Remek állapotban konzerválódott a 110 millió éves imádkozó sáska

Az imádkozó sáskákat könnyű felismerni jellegzetes első lábaikról. A meghajlított tüskés végtagok igazi fogóként működnek, a rovarvilágban kifejezetten veszélyes fegyvernem számítanak. Egy új tanulmány most választ adhat arra, hogy miként is fejlődtek ezek a lábak az evolúció során.

Kutatók egy csoportja egy Északkelet-Brazíliában feltárt kövületet elemzett, melyben rendkívül jó állapotban konzerválódott egy ősi imádkozó sáska. Az új tanulmány szerint a rovar a Santanmantis axelrodi fajhoz tartozott, és megközelítőleg 110 millió éve élt.

Bár a korai fogólábúak már a 199,6-145,5 millió évvel ezelőtti jura alatt megjelentek, igazán csak 145,5-65,5 millió éve, a kréta kor során váltak elterjedté. Mivel a most leírt fosszília jóval komplettebb, mint a faj bármelyik korábbi lelete, vizsgálatával a szakértők rengeteg újdonságot tudtak meg az élőlényről és rokonairól.

Az ősi rovarok maradványai jóval ritkábban kerülnek elő, mint a nagyobb, csontos vagy héjas állatok kövületei. Ennek ellenére ismerünk néhány ilyen leletet, például borostyánban konzerválódott 100 millió éves rovarokat.

A most vizsgált fosszíliában a fogólábú 4 milliméter széles fejének, két pár lábának, torának és szárnyainak jelentős része őrződött meg.

A szárnyak 16 milliméter hosszúak voltak, erezetük rendkívüli részletességgel maradt fenn a leletben.

A kövületben a jellegzetes első lábakat is ki lehetett venni, igaz, csak részlegesen, ugyanis a rovar feje alá gyűrődtek. Az alsó lábak ugyanakkor igen épek, felületükön olyan tüskéket fedeztek fel, melyeket korábban egyetlen fosszíliában sem tudtak megfigyelni. A leghosszabb tüske 0,4 milliméteresre nőtt, és az egyik lábra merőlegesen állt – ez arra utal, hogy a rovar tüskéi merevek és hegyesek voltak.

Ez komoly eltérést jelent a mai fogólábúakhoz képest, melyeknek általában csak az első lábaikon nőnek tüskék. A szakértők szerint a fosszíliában azonosított tüskék arra utalnak, hogy a rovar összes végtagját felhasználta a zsákmányszerzéshez. Úgy tűnik, az ősi élőlények ragadozó magatartása sokkal változatosabb volt, mint ma élő leszármazottaiké.

(Live Science)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik