Tudomány

Élő baktériumokba ültettek egy GIF-et

24.hu
24.hu

2017. 07. 13. 11:40

A Harvard Egyetem kutatói Nature-ben megjelent tanulmányukban azt írják, sikerült E. coli baktériumokba kódolniuk egy GIF fájlt.
Korábban a témában:

Elsőre meglepőnek tűnhet, de a lenyűgöző génszerkesztési módszerrel, a CRISPR-rel nem először próbáltak mikroorganizmusokat rávenni az adattárolásra.

A technikával korábban már számtalan érdekes kísérletet végeztek: különböző génmódosított rovarokat teremtettek, illetve disznódonorok sejtjeit tisztították meg az emberre veszélyes kórokozóktól. Ezeket a kutatásokat többnyire orvostudományi célokkal hozták létre.

A Harvard Egyetem új vizsgálata azonban bebizonyította, hogy a CRISPR-nek az egészségügyön kívül is számtalan lehetséges felhasználási módja van.

A génmódosítási technika kulcsa a CRISPR-hez kapcsolódó Cas fehérjék viselkedése. Ezek a proteinek olyanok, mint a számítógépek vágólapjának DNS változatai: segítségükkel a kutatók a számukra megfelelő helyen vághatják el, majd illeszthetik össze a nukleinsavakat.

Az új kísérletben a csapat Eadweard J. Muybridge egyik fotósorozatának GIF változatát használta. A szakértők a Cas1 és Cas2 fehérjék segítségével rögzítették a baktériumokban a fájl egyes képkockáinak sorrendjét, majd 90 százalékos pontossággal ki is tudták nyerni a képsorokat az E. colik telepéből.

Eadweard J. Muybridge: Human and Animal Locomotion, 1887 GIF: Wikipedia

Tanulmányukban a kutatók azt írják, a rendszerben megvan a potenciál, hogy tetszőleges információt írjanak vele a genomba. A csapat kísérletében a CRISPR-Cas módszerrel a fekete-fehér képek pixeljeinek értékét és a rövid mozgófilmet kódolták az élő baktériumok populációjába. Céljuk eléréséért kitolták az efféle adattárolási technika határait, és mindent megtettek, hogy minimalizálják ezeket a korlátokat.

Meglepő módon a mikroorganizmusokat nem zavarta az új információk jelenléte. A baktériumok gond nélkül szaporodtak, sőt, tovább is adták az elraktározott adatokat.

Seth Shipman, a tanulmány vezető szerzője szerint koncepcióigazoló kísérletük azt modellezi, hogy a jövőben miként lehet majd a sejteket saját létezésük adathordozójaként felhasználni. Képzeljük csak el, ha a vizsgált sejt éppenséggel egy neuron, elemzésével elképesztő dolgokat deríthetnénk ki az emberi agyról.

A módszer hipotetikusan arra is alkalmas lenne, hogy egyetlen szobában raktározzuk el az emberi faj által létrehozott összes információt.

A DNS egy kiváló eszköz az adatok tárolásához

– írják a kutatók. Ezt az elképzelést új kutatásuk tökéletesen alátámasztja.

(TechCrunch)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.