Tudomány
A picture taken on May 26, 2016 on the French island of La Reunion shows lava during the eruption of the Piton de la Fournaise volcano, in an unhabitated area.  
The last Piton de la Fournaise's eruption occured on October 30, 2015.  / AFP PHOTO / RICHARD BOUHET

Hatalmas vulkánkitörésektől lettek sikeresek a dinoszauruszok

24.hu
24.hu

2017. 06. 22. 15:17

Egy új tanulmány szerint hatalmas vulkánkitörések idézhették elő a triász–jura kihalási eseményt. Az óriási kihalási hullám a bolygó számtalan faját pusztította ki 200 millió évvel ezelőtt, esélyt teremtve a dinoszauruszoknak a terjedésre.

Az Oxfordi Egyetem szakértői által vezetett csapat négy kontinens kőzetmintáit elemezte. Az eredmények alátámasztják azt a korábbi elképzelést, mely szerint a kor kihalási eseményét a mai Brazíliában, Északnyugat-Afrikában, Délnyugat-Európában és Észak-Amerika keleti részén szétszórtan fekvő Közép-atlanti magmás tartomány által kiváltott klímaváltozás idézte elő. A 11 millió négyzetkilométeres terület igen aktív lehetett 200 millió éve, amikor a Pangeán kialakult.

A szuperkontinens idővel feldarabolódott, így az egykori vulkanikus régió részei mára négy különböző földrészen találhatóak meg.

Bár korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy a terület tűzhányói 600 ezer éven át befolyásolták a légkör szén-dioxid-tartalmát, sok egyéb elemzés nem fedett fel hasonló jelenséget.

Éppen ezért az oxfordi kutatók úgy döntöttek, érdemes ismét megvizsgálni a bizonyítékokat. A szakértők az Exeteri és a Southamptoni Egyetem munkatársaival az Egyesült Királyságból, Ausztriából, Argentínából, Grönlandról, Kanadából és Marokkóból származó üledékminták higanytartalmát elemezték. Az elem gyakori a vulkáni gázokban, és sokáig képes a légkörben maradni, mielőtt elnyelődik. Éppen ezért jelenléte a tűzhányók aktivitásának jól mérhető nyoma.

A vizsgált hat mintából ötben mutatták ki a higanyszint hirtelen emelkedését a kihalási eseménnyel egy időben. Az elem akkor jelent meg a legnagyobb arányban a mintákban, amikor a korábbi kutatások alapján az atmoszféra szén-dioxid-tartalma kicsúcsosodott.

Lawrence Percival, a csapat vezetője szerint az eredmények azt bizonyítják, hogy ismétlődő volt a vulkáni aktivitás a triász végén.

Akkor is a szén-dioxid okozhatott problémát

Ahogy manapság is láthatjuk, a szén-dioxid arányának emelkedése súlyos következményekkel járhat. A gáz szintjének növekedése a hőmérséklet emelkedését és az óceánok elsavasodását váltja ki, ez pedig jelentősen átalakíthatja a szárazföldi és vízi ökoszisztémákat.

A tűzhányók kitörésével olyan finom részecskék kerülnek a levegőbe, melyek az atmoszférában felhalmozódva visszaverik a napsugarakat. Ez adott esetben csökkentheti a felszíni hőmérsékletet.

A tudósok egyelőre nem biztosak benne, hogy melyik forgatókönyv vezetett a triász–jura kihalási eseményhez.

Az új tanulmány szerint valószínűbb, hogy a szén-dioxid és a felmelegedés okozott problémát.

A triász és a jura határát jelölő esemény minden idők egyik legnagyobb kihalási hulláma volt: a földi fajok 76 százaléka tűnt el – például az archosaurusok többsége. Nem tudni, hogy a korai dinoszauruszok, kétéltűek és emlősök hogyan vészelték át ezt az időszakot, de végül sikerült betölteniük azt az ökológiai űrt, melyet elődeik felszívódása hagyott.

Percival bízik benne, hogy a kutatással nem csak a múltbéli átalakulást, hanem más klímaváltozási eseményeket is jobban megérthetnek.

(ScienceAlert)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Illustration of a long shadow European Union flag with  a no trespassing signal
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.