A szakértők úgy vélik, hogy a Marson egykor nagyobb esőcseppek hullottak, mint manapság a Földön. A vizsgálat vezetői, Robert Craddock, a Smithsonian Intézet kutatója, valamint Ralph Lorenz, a Johns Hopkins Egyetem fizikusa az ősi esőzések modellezésekor figyelembe vették, hogy az évmilliók során miként alakult át a bolygó légköre.
Nem sokkal azután, hogy a Mars nagyjából 4,5 milliárd évvel ezelőtt megszületett, igen vastag atmoszférája volt. A kutatók úgy vélik, hogy ekkoriban a helyi nyomás a mai földi légköri nyomás négyszerese lehetett. Ez alapján a csapat arra jutott, hogy ebben az időszakban a marsi esőcseppek igen kicsik, csupán 3 milliméter átmérőjűek voltak.
Az évek múlásával azonban jelentősen csökken az atmoszféra nyomása, ezzel pedig a csapadék is átalakult. Lorenz szerint alapvető fizikai elveket felhasználva sikerült bebizonyítaniuk, hogy idővel a bolygón hatalmas esőcseppek alakulhattak ki. Ezek már jóval nagyobb károkat okoztak a talajban, mint a korábbi, ködszerű csapadék.
A tanulmányban a szerzők leírják, hogy az alacsonyabb helyi gravitáció, illetve az esőcseppek kisebb végsebessége miatt a marsi viharok csak a földi esőzések intenzitásának 70 százalékát tehették ki.
Az esőzésekkel kapcsolatban természetesen sok a bizonytalanság. A kutatók például nem tudták megállapítani, hogy a viharfelhők milyen magasra emelkedhettek az atmoszférában. Éppen ezért alapvetően a földi adatokra hagyatkoztak.
Nem valószínű, hogy a korai Marson az esőzések sokban különböztek attól, amit leírtunk a tanulmányunkban
– állapította meg Craddock. A szakértő úgy véli, eredményeik segíthetnek megérteni a Mars víz- és klímatörténetét.
Az égitest esőzéseiben a nagy fordulat 3,7 milliárd évvel ezelőtt jött el, amikor egy hatalmas napszél a bolygó légkörének jelentős részét elpusztította. Ennek hatására az egykor meleg és nedves világ fokozatosan hideggé és szárazzá vált. A Mars mai, szén-dioxidban gazdag atmoszférája csupán a földi légkör vastagságának egy százalékát teszi ki.
Az átalakulás természetesen igen lassan ment végbe, az égitest lépésről lépésre vált kietlenné. 3,6-3,4 milliárd évvel ezelőtt még gigantikus áradások pusztították a bolygó felszínét, 50 millió évvel ezelőtt pedig még aktív tűzhányó is akadt rajta.
