Tudomány

Vízgőzt és furcsa fellegeket találtak a távoli exobolygón

Csillagászok egy csoportja vízgőzt és különleges felhők nyomát fedezte fel a HAT-P-26b nevű exobolygó atmoszférájában.

A szakértők azt is megállapították, hogy a HAT-P-26b légköre többnyire hidrogénből és héliumból áll. A két elem sokkal nagyobb arányban van jelen az égitesten, mint a Neptunusz és Uránusz légkörében, melyek tömegükben viszonylag közel állnak az objektumhoz.

David Sing, az Exeteri Egyetem asztrofizikusa és a Science folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője szerint az új felfedezés azt bizonyítja, hogy az exobolygók légköre sokkal változatosabb, mint ahogy azt korábban gondolták. A szakértő hozzátette, a most vizsgált égitest jóval kisebb, mint a korábban alaposan jellemzett objektumok. Éppen ezért az eredmény nagy áttörésnek számít a csillagrendszerek formálódásának megértésében, illetve a Naprendszerünkkel történő összehasonlításukban.

A HAT-P-26b nagyjából 430 fényévre helyezkedik el a Földtől. Az égitest meglehetősen közel kering gazdacsillagához, 4,2 nap alatt kerüli meg az objektumot. Ez a szoros pálya arra utal, hogy a bolygó kötött tengelyforgású, azaz mindig ugyanazt az oldalát mutatja a csillag felé.

Sing kollégáival a Hubble és a Spitzer űrtávcső adatait elemezték. A két teleszkóp a bolygó csillag előtti elhaladásakor gyűjtött információkat. Egy-egy ilyen elhaladáskor a csapat a csillag fényének más-más hullámhosszát szűrte ki, így a légkör színének elemzésével azonosítani tudtak néhány molekulát a HAT-P-26b atmoszférájában. A csapat így fedezte fel a vízgőz nyomát is.

Ekkora tömegtartományban ez a legerősebb vízelnyelő-képesség, amit valaha mértünk

– állapította meg Hannah Wakeford, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának kutatója és az új tanulmány társszerzője.

Igazán különös égitest

Az adatok azt is bizonyítják, hogy a HAT-P-26b-on hatalmas felhők is találhatóak, melyek feltehetőleg az atmoszféra mélyén helyezkednek el, ugyanis nem blokkolják a vízelnyelés jelét. A szakértők úgy vélik, hogy ezen felhők dinátrium-szulfidból, és nem vízgőzből állnak. Ettől az égbolt látványa földi szemmel kifejezetten furcsa lehet.

A HAT-P-26b fellegei minden bizonnyal különlegesen szórják szét a fényt, az objektum égboltja valószínűleg teljesen szürke és elmosódott.

A közeli csillag erős fényét ugyanakkor semmi sem szűri meg, így az gond nélkül törhet át a légkörön.

A teleszkópok adatát felhasználva a szakértők a bolygó légkörének fémességét is tanulmányozták – csillagászati szempontból minden olyan elem fém, amely a héliumnál nehezebb.

A Naprendszerben a fémesség és a tömeg fordítottan arányos. Az Uránusz és a Neptunusz például nagyjából 100-szor fémesebb, mint a Nap, a Jupiter és a Szaturnusz viszont csupán 10-szer.

A HAT-P-26b azonban nem illik a képbe. Az exobolygó ugyan közel olyan nagy tömegű, mint a Neptunusz, fémességben mégis közelebb áll a Jupiterhez.

Wakeford úgy gondolja, ez a különös információ sokat elárul az égitest kialakulásáról és fejlődéséről. A kutató szerint a HAT-P-26b rendkívül közel jöhetett létre a csillagához, ami ellent mond a korábbi elképzelésnek, mely szerint a kisebb bolygók ennél jóval messzebb jelenhetnek csak meg.

Az utóbbi évtizedek során a tudósok egyre több és több távoli égitestet és rendszert azonosítanak. Az új felfedezés hozzájárulhat az exobolygók változatosságának megmagyarázásához.

(Space.com)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik