Tudomány

Fontos lépést tettek a magyar kutatók a daganatos betegségek megértése felé

24.hu
24.hu

2017. 05. 03. 13:37

Hogy a rák kialakulásának hátterében külső tényezők, vagy valamilyen evolúciós ok áll, régóta vita tárgya a tudományos életben. Két magyar kutató most olyan modellt épített fel, amely segíthet megérteni, hogy hogyan védekeznek a soksejtű szervezetek, így például az emberek a daganatokkal szemben - számol be az MTA.
Korábban a témában:

Bár megkérdőjelezhetetlen, hogy bizonyos faktorok – így például a dohányzás – növelik a rákos megbetegedések kockázatát, mégis egyre több kutatás támasztja alá azt az elképzelést, mely szerint a rendellenesség egy ősi evolúciós örökség. A korábbi eredmények alapján a betegség nagyjából 600 millió éve jelent meg, amikor bizonyos egysejtűek összeállva bonyolultabb szervezeteket hoztak létre.

A soksejtű lények sejtjei egyfajta szerződést kötnek egymással: bizonyos dolgokról lemondanak, hogy együtt boldoguljanak. Egyes tagok azonban felrúghatják ezt a megállapodást, hogy elérjék rövid távú céljukat: az önálló szaporodást. Ez a “hitszegés” a daganatok kialakulásához vezethet.

Az MTA-ELTE Lendület Biofizikai Kutatócsoport, illetve az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport vezetői, Derényi Imre és Szöllősi Gergely János azzal kezdett el foglalkozni, hogy miként képes az emberi szervezet évtizedeken át úgy működni, hogy a sejtjei ne kezdjenek bele a daganatképzésbe?

A szakértők a Nature Communications-ben megjelent tanulmányukban azt írják: a szövetek szerveződésénél és a szöveti megújulásnál kell keresni a választ.

A rák kialakulásának kockázata nem az életkorral, hanem azzal van összefüggésben, hogy a sejtek hány osztódás után érik el működőképes végállapotukat. A magyar kutatók azt elemezték, hogy optimális esetben hány osztódással és milyen struktúrában születnek meg a szöveteket alkotó sejtek. Derényi és Szöllősi annak is utánajárt, hogy a valóság milyen közel áll ehhez az ideális helyzethez.

A vizsgálat alapján optimális esetben a szövetek olyan hierarchikus struktúrát vesznek fel, melyben az egyes rétegek sejtjei más és más módon és gyakorisággal osztódnak. A modellben a legalsó szinten az őssejtek állnak, melyek az állandó utánpótlást biztosítják. Legfelül azok helyezkednek el, melyek a szövet valódi funkcióját látják el, de képtelenek az önálló szaporodásra, így rövid életük végén utód nélkül pusztulnak el. A két réteg közt a differenciálódás különböző fokán álló sejtek találhatóak.

Derényi és Szöllősi úgy véli, ez a hierarchia az evolúció válasza lehet a soksejtűség egyik természetes veszélyére, a daganatok kialakulására.

Az eredmények arra is rámutatnak, hogy szöveteink jóval több elkülöníthető rétegből állnak, mint ahány sejt bennük alaktanilag megkülönböztethető. Ezen rejtett rétegek alaposabb megismerésével közelebb kerülhetünk a rák kialakulásának megértéséhez.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.