Tudomány

A környezeti tényezők hatása akár 14 generációval később is kimutatható a géneken

24.hu
24.hu

2017. 04. 21. 13:08

A legfontosabb genetikai utasításokat a DNS-ekből kapjuk, melyek generációkon át öröklődnek. A környezet ugyanakkor szintén hatással lehet a génekre.
Korábban a témában:

Kutatók egy csoportja bebizonyította, hogy a környezet által kiváltott génelváltozások akár 14 generáción át öröklődhetnek egy fonalféregfajnál, a Caenorhabditis elegansnál.

Az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet kutatói új tanulmányukban azt írják le, miként vizsgálták meg azokat a genetikailag módosított férgeket, melyek egy fluoreszcens fehérjét szabályzó transzgént – azaz mesterségesen bevitt gént – hordoztak. A gén aktiválásával az élőlények UV-fényben világítanak.

A szakértők a férgeket tartalmazó konténerek hőmérsékletét szabályozták. Mikor a tárolókban 20 Celsius-fok volt, az állatok transzgénje alacsony aktivitást mutatott – tehát az élőlények nem fluoreszkáltak. 25 Celsius-fokos hőmérsékleten ugyanakkor a férgek világítani kezdtek, ami arra utalt, hogy ekkor már bekapcsolt az érintett gén.

A tudósok nem tartották sokáig a melegben az élőlényeket, hamar visszahelyezték őket a hűvösebb környezetbe. Meglepő módon a férgek tovább világítottak, ez pedig azt bizonyítja, hogy megmaradt genetikájukban egyfajta környezeti emlék.

Sőt, a meleg hatása még hét generációval később is jelentkezett, az utódok ugyanúgy fényesek maradtak, annak ellenére, hogy életükben nem találkoztak a forróbb környezettel.

 A kutatók később még érdekesebb kísérletet végeztek: öt generáción át tartották a férgeket 25 Celsius-fokon, majd a hatodik nemzedéktől kezdődően hűvösebb helyre tették át az állatokat. A fluoreszkálás ilyen körülmények közt 14 generáción át volt megfigyelhető.

Korábban egyetlen epigenetikával foglalkozó csapat sem mutatott ki ilyen sok nemzedéken át öröklődő környezeti génváltozást. A legtöbb ilyen módosulás ugyanis néhány generáció után eltűnik. A tudósok egyelőre nem tudják, mi okozza a jelenséget, de egyfajta biológiai előre tervezésre gyanakszanak.

Tanya Vavouri, a spanyolországi Josep Carreras Leukémiakutató Intézet szakértője és az új vizsgálat vezetője szerint a férgek igen rövid ideig élnek, ezért lehetséges, hogy az élőlények átörökítik a korábbi körülményekre vonatkozó emlékeket, hogy felkészítsék leszármazottaikat a jövőre.

Az embereknél nehéz kimutatni

Több oka is van annak, hogy a szakértők a C. elegans vizsgálata mellett döntöttek. A faj egyedei igen rövid életet élnek, így a 14 generáció tenyésztése sem tartott sokáig: mindössze 50 napot vett igénybe. A fonalféreg megfigyelésével ráadásul más állatok, így például az ember környezeti genetikai tulajdonságaira is következtetni lehet.

Bár a férgeknél és egereknél számtalan hasonló jelenséget ismer már a tudomány, az emberek esetében az epigenetikai kérdések még igen vitatottak. A kifejezetten hosszú élettartam miatt ugyanis nagyon nehéz pontosan nyomon követni a genetika alakulását.

Néhány kutató azonban úgy gondolja, bizonyos környezeti hatások még gyermekeink, vagy akár unokáink génállományára is hatással lehetnek. Egy korábbi kutatás például azt mutatta ki, hogy az 1944-1945-ös hollandiai éhínség nyoma, vagyis a megnövekedett glükóz intolerancia, még a korabeli nők felnőtt unokáinál is azonosítható. Egy másik vizsgálat pedig azt fedte fel, hogy a holokauszt túlélőinek leszármazottainál alacsonyabb a kortizol nevű hormon szintje – ez segítheti a test trauma utáni regenerálódását.

Az új, fonalférgeken elvégzett elemzés fontos lépés lehet az emberi epigenetika alaposabb megértése felé.

(Science Alert)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2012. május 21.
Bánki Erik fideszes parlamenti képviselő, az Országgyűlés sport- és turizmusbizottságának elnöke ül motorkerékpárján Budapesten, a Kossuth téren.
MTI Fotó: Kovács Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.