Tudomány

Szörnyű halált halt a kistermetű magyar király

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 02. 07. 17:00

Korábban a témában:

II.(Kis) Károly, avagy Durazzói Károly királyunk neve talán azért esett ki a köztudatból, mert alig egy hónapig ült a trónon, mielőtt meggyilkolták. A kortársak viszont egész jól ismerték az alacsony termetűnek – innen a kis melléknév – vörös hajúnak, jóképű, nyugodt emberként leírt Károlyt, aki szeretett ebéd és vacsora után hosszasan elbeszélgetni tudós férfiakkal.

Nagy Lajos királyunk másod-unokatestvéreként született 1354-ben, a pápa kérésére 10 esztendős korától Lajos udvarában nevelkedett. Itthon és külföldön is nagy figyelemmel kísérték sorsát, hiszen ő volt a sokáig gyermektelen uralkodó egyetlen férfi rokona.

Nagy Lajos uralkodónak nevelte

Kiváló nevelésben részesült, Dalmácia és Horvátország kormányzójaként megfelelő tapasztalatokra tett szert, és Lajos komoly diplomáciai küldetésekkel is megbízta. Amikor pedig 1380-ban VI. Orbán pápa megfosztotta trónjától a nápolyi Johannát, Nagy Lajos Károly javára lemondott nápolyi trónigényéről, és pártfogoltját ültette a dél-itáliai állam élére. Ott III. Károly néven koronázták.

Az elfogott egykori királynőt, Johannát állítólag magyar zsoldosokkal fojtatta meg a börtönben…

Nagy Lajost lánya, az ekkor még kiskorú Mária követte a trónon, helyette édesanyja, Erzsébet kormányzott. A magyar urak természetesen csakis átmenetiként tekintettek a nőuralomra, és abban egyetértettek, Mária leendő férjét választják meg királynak. No, de hogy az ki legyen, arra már két párt alakult. Az egyik – Lajos akaratát követve – Luxembugi Zigmondot, míg a másik a francia király öccsét támogatta.

Annak a francia királynak az öccsét, aki III. Károly nápolyi király legnagyobb ellenfele volt. Így amikor főleg délvidéki nemesekből rövidesen megalakult “harmadik párt” küldöttsége megjelent Nápolyban, Károly habozás nélkül velük tartott, hogy harcba szálljon a magyar koronáért.

Erzsébet színleg visszalépett

Nem volt túl nehéz dolga. Miután 1385. szeptemberében Dalmáciában partra szállt, óvatosan, folyamatosan tájékozódva, mérlegelve haladt Buda felé kevés testőrségével és a délvidéki oligarchák, a horvátiak fegyvereseivel. A fővárosban először csak azt hangoztatta, a kedves nőrokonok látogatására érkezett, hogy megossza velük a kormányzás gondját.

A magyar nemesség viszont örömmel fogadta, saját népszerűségét látva Károly is hagyta, hogy 1385. december 31-én megkoronázzák. Sőt, Erzsébet maga mondott le a javára. Olyan ügyesen színlelt, hogy az új uralkodó kedves rokonként kezelte őt és Máriát is, szabad mozgást biztosított számukra, megosztotta velük a budai királyi palotát, kegyenceiket is meghagyta tisztségükben. Kár volt.

Tiszta, jószívű királyként írták őt le, aki korához képest – 31 éves volt – még óvatos is volt. Kormányzatát széles bázisra alapozta, így a magyar bárók többsége is igen kedvelte.

De Erzsébet nem adta fel ambícióit, és bizalmasával, Garai Miklós korábbi teljhatalmú nádorral: királygyilkossággal szerzi vissza hatalmát.

“Középen átvágta szemöldökét és szemét”

Garai a lánya esküvőjének szervezése ürügyén erős kísérettel érkezett Budára. Az anyakirályné 1386. február 7-én megkérte a királyt, hogy keresse fel egy fontos ügyben Mária lakosztályában. Károly kevés itáliai testőrrel érkezett.

Itt átadjuk a szót a krónikás Thuróczy Jánosnak:

A királyné és a nádor a király mellett ültek és hozzáhajolva mindenféléről tárgyaltak; az olaszok maguktól elhagyták a tanácskozást, szokásuk szerint kettesével kilépdeltek a palotából s eloszlottak a várban.

Mikor a nádor tehát úgy látta, hogy a gonosztettre itt a kedvező pillanat, a mellette álló Forgács Balázsra sandított, aki felvállalta ezt a vakmerő dolgot. A jelre Forgács kirántotta palástja alól menten vértől bíborló kardját s a királyra villantotta; teljes erejéből súlyos csapást mért a fejére, nyomorúságos sebet ejtett rajta, középen átvágta szemöldökét és szemét. Elvégezve gaztettét, kirohant a teremből, véres kardjával utat nyitott az olaszok közt, akik felocsúdva, mindenfelől nagy lármával futottak össze; átvágta magát a nádori csapatokig.

Károly király nem roskadt le súlyos sebében: de felugrott szerencsétlen ültőhelyéből s ingatag léptekkel, támolyogva kiment; a padozaton hosszú vértócsa mutatta nyomát; ilyen állapotban ért szobájába, ahonnan még épségben távozott. Erzsébet királynét megrendítette a szokatlan látvány, ájultan esett össze palotája közepén.

A merénylet (Wikipedia)

Az összeesküvők lefegyverezték az őrséget, elfoglalták a várat. A király nem halt meg, súlyos sebben feküdt lakosztályába, ahonnan Visegrádra vitték, majd február 24-én:

ott sebébe, mint némelyek mondják, mérget adtak, ez megbénította torkát, elfojtotta lélegzetét, így végezte gyászos életét.

És szerencsétlent el sem temették, miután a pápa nem sokkal a halála előtt kiátkozta, amiért nem volt hajlandó befizetni neki a hűbéradót. A krónikás úgy tudja:

Az említett Visegrád vára alatt épült Szent András klastromában nem kevés évekig hevert romladozó tetemed temetetlenül; emberi nyomorúság szörnyű képe, jövendő királyok nagy bizonysága és példája lettél!

De Isten nem bottal ver. A déli területeken lázadás tört ki, a rendteremtésre odasiető Mária és Erzsébet kocsiját 1386 nyarán megtámadták, a harcban Garai és Forgách is életét vesztette. Fejüket Nápolyba küldték, ahol Károly özvegye közszemlére tette ki.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. január 12.
Bienerth Gusztáv, a Magyar Úszó Szövetség új elnöke a sajtótájékoztatója után a fővárosi Radisson Blu Béke Hotelben 2017. január 12-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.