Tudomány

Lehet, hogy mégsem árulás okozta Anne Frank vesztét

24.hu
24.hu

2016. 12. 21. 12:38

Anne Frank, akinek naplója a holokauszt egyik legismertebb és legdrámaibb dokumentuma, 1945 márciusában halt meg egy koncentrációs táborban. A lány családjával és négy másik személlyel két éven át bujkált apja, Otto Frank üzletének egy eldugott részén, egészen addig, amíg 1944 augusztusának elején a hatóságok le nem tartóztatták őket.
Korábban a témában:

A két évig rejtőzködő nyolc személyből végül egyedül Otto Frank maradt életben. A férfi a történtek után úgy gondolta, hogy családja és ismerősei árulás áldozatai lettek – valószínűnek tartotta, hogy egy korábbi munkatársa jelentette fel őket. Később a kutatók egy része arra jutott, hogy az árulást a Frank családon segítő négy személy – Miep Gies, Viktor Kugler, Johannes Kleiman és Elli Voskuijl – valamelyik rokona követte el.

Egy új tanulmány szerint azonban Frankék vesztét valójában egészen más okozta. Az Anne Frank-ház szakértőjének, Gertjan Broek új kutatása alapján ugyanis a Biztonsági Szolgálat nem bujkáló zsidókat keresett, amikor rátalált Otto Frank családjára és négy ismerősére, azaz a van Pels család tagjaira, valamint Fritz Pfeffer fogorvosra. A hatóságok valószínűleg korábbi nyomozások miatt vizsgálták meg a menedékül szolgáló épületet.

Broek szerint az újonnan elemzett dokumentumok, melyek az Anne Frankék letartóztatásánál résztvevő három rendőr tevékenységét írják le, nem utalnak arra, hogy a rendfenntartók rejtőzködő zsidók felkutatásával foglalkoztak volna.

Gyanús lehetett az irodaház

A bujkálók felfedezésének körülményei régóta foglalkoztatják a kutatókat. A rendőrök 1944. augusztus 4-én reggel érkeztek meg a rejtekül szolgáló üzlet elé, kérdezősködtek, majd elmentek. Később visszatértek, és ekkor már alaposan átkutatták az épületet, megtalálva azokat az egyedi könyvespolcokat, melyek mögött a titkos szárny volt.

A hatóságok minden ott bujkálót letartóztattak, majd később koncentrációs táborba vittek. Anne 1945 februárjában vagy márciusában halt meg egy tífuszjárványban, a bergen-belseni táborban.

Később különböző elméletek születtek arról, hogy a Biztonsági Szolgálat, azaz a Sicherheitsdienst milyen információk alapján fésülte át az épületet. Egyesek úgy gondolták, hogy az árulást az irodaházban dolgozó egyik alkalmazott követte el, mások szerint egy családtag jelentette fel a bujkálókat. Broek ugyanakkor új munkájában rámutatott: sosem találtak olyan bizonyítékot, amely egyértelműen felfedte volna az áruló kilétét.

Az új dokumentumok pedig arra utalnak, hogy valójában nem is egy feljelentés miatt tartóztatták le Anne Frankot és a vele rejtőzködőket. Az épület ellenőrzésén résztvevő hatóságiak közül ugyanis hárman egészen biztosan nem a zsidók megkeresésén, hanem a korábban elhurcoltak készpénzének, ékszereinek és egyéb tulajdonainak lefoglalásán dolgozott.

Az akcióban résztvevők közül az egyik férfi, Gezinus Gringhuis, valójában nem is a Sicherheitsdienst beosztottja volt, hanem egy olyan speciális egységé, amelynek egyáltalán nem volt feladata a bujkáló zsidók felkutatása.

Anne Frank naplója említ két alkalmazottat, Martin Brouwert és Pieter Daatzelaart, akik korábban az irodában dolgoztak, ám ételjegyek tiltott árusítása vagy használata miatt letartóztatták őket. A letartóztatás miatt a család nem jutott elegendő élelemhez, ami arra utal, hogy korábban a rejtőzködőket a férfiak által árult jegyekkel látták el. Daatzelaart viszont nem tudott az épületben bujkáló zsidókról, ugyanis a napló szerint a családnak csöndben kellett maradnia, amikor a férfi a titkos szárny közelében volt.

Mivel Gringhuis elsősorban azzal foglalkozott, hogy az illegális gazdasági tevékenységeket megvizsgálja – többek közt az ételjegyekkel való visszaéléseket -, Broek szerint nem kizárható, hogy a nyomozó azért érkezett az irodaházhoz, hogy ellenőrizze, folytatnak-e egyéb törvénysértő tevékenységet az épületben. Korábban egy, a bujkálóknak segédkező személyt – aki szintén az üzletben dolgozott – munkamegtagadásért tartóztattak le.

Az illegális ételjegy-árusítás, valamint a munkatábort elkerülő személy miatt az épület igen gyanússá válhatott. Mivel a rejtőzködőket sokszor törvénytelen tevékenységekkel igyekeztek megsegíteni, az efféle jelek gyakran bujkáló személyekre utaltak. Éppen ezért nem lehetetlen, hogy az üzlet átkutatása során a rendőrök azt is ellenőrizték, hogy vannak-e titkos menedékhelyeket az irodában.

Az új tanulmányban Broek kiemeli, hogy a korábbi letartóztatások és a későbbi átvizsgálás közti kapcsolat még nem bizonyított. Könnyen elképzelhető, hogy Anne Frank vesztét valójában tényleg árulás okozta, de érdemes alternatív magyarázatokat is találni.

(Via: Live Science)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

MUNICH/GERMANY - JANUARY 19: Niall Ferguson (Harvard University) gestures speaking on the podium during the DLD16 (Digital-Life-Design) Conference at the HVB Forum on January 19, 2016 in Munich, Germany. DLD is a global network of innovation, digitization, science and culture, which connects business, creative and social leaders, opinion formers and influencers for crossover conversation and inspiration. (Photo: picture alliance / Jan Haas)/picture alliance
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.