Tudomány

Teherán: A “három nagy” döntött

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 11. 28. 19:35

Korábban a témában:

1943. őszén már látszott, a II. világháború a németek vereségével fog véget érni. A keleti fronton a németek Kurszknál és Sztálingrádnál is vereséget szenvedett, a nyugati csapatok partra szálltak Olaszországban, a harcok már egy tengelyhatalom területén folytak. A kérdés tényleg már csak az volt, mikor ér véget a háború, és mi lesz utána. Elkerülhetetlen volt az amerikai, a brit és a szovjet legfelsőbb vezetők személyes eszmecseréje.

Sztálin már 1943 nyarán készen állt volna az egyeztetésre, ám amikor ’43 júniusának elején tudomására jutott, hogy Winston Churchill és Franklin D. Roosewelt elhalasztja a második front megnyitását, visszalépett. Sőt, a szovjet diktátor még londoni és washingtoni nagykövetét is visszarendelte, Moszkvában ugyanis ekkor – a kurszki csata után – úgy gondolták, a Szovjetunió végső soron egyedül is legyűri a nácikat.

Elkerülhetetlen a csúcs

Átmenetileg vélték így, az összefogás elkerülhetetlen volt: 1943. október 19-én háromhatalmi külügyminiszteri találkozó kezdődött Moszkvában, ahol a nyugatiak 1944 tavaszára kilátásba helyezték a franciaországi partraszállást. A szovjetektől pedig azt kérték, hogy az invázió első két hónapjában kössék le a német erőket.

A csúcstalálkozó minden akadálya elhárult ezzel, a helyszín a háború folyamán angol-szovjet megszállás alá került Irán fővárosára, Teherán lett, a dátum pedig november 28.

“Lássunk munkához”

Itt és ekkor találkozott először a “három nagy”, hogy eldöntse a háború és a világ sorsát.

Mint a jelenlevő kormányfők közül a legfiatalabbik, bátorkodom elsőként nyilatkozni. Szeretném biztosítani új családunk tagjait – a konferenciánk tárgyalóasztala körül ülőket –, hogy itt valamennyiünket egyetlen cél vezérel: minél előbb győzelmesen befejezni a háborút.

– kezdte Roosewelt.

Ez a világ erőinek legnagyobb mérvű koncentrációja az emberiség történetében. Olyan nagy horderejű kérdések megoldása vár ránk, mint a háború tartamának megrövidítése, a győzelem kivívása, az emberiség további sorsának eldöntése. Azért imádkozom, hogy méltók lehessünk az istentől kapott nagyszerű lehetőséghez, ahhoz a lehetőséghez, hogy az emberiséget szolgáljuk

– folytatta Churchill. Sztálin szavai:

Üdvözlöm a három kormány képviselőinek konferenciáját, s ebből az alkalomból volna néhány megjegyzésem. Azt hiszem, a történelem elkényeztet bennünket. Igen nagy erőt és igen nagy lehetőségeket adott a kezünkbe. Remélhetőleg mindent el fogunk követni, hogy ezen a tanácskozáson együttműködve, helyesen éljünk azzal az erővel és hatalommal, amellyel népünk felruházott. Most pedig lássunk munkához.

A lényeg

És munkához láttak, keresztülhúzva Hitler azon esetleges számításait, amiben még esetleg a győzelmet kereshette. A négynapos tárgyalássorozaton a három nagy megállapodott:

  • A háborút Németország totális vereségéig folytatják, nem kötnek különbékét.
  • A Szovjetunió é sa nyugati hatalmak összehangolják hadi tevékenységüket – ennek volt köszönhető az Overlord hadművelet, azaz a normandiai partraszállás, és annak sikere.
  • Németország összeomlása után a Szovjetunió belép a Japán elleni háborúba.

Nem mellékes

A “napi ügyeken túl” Churchill, Sztálin és Roosewelt gyakorlatilag átrajzolta Európa térképét is, az itt kötött egyezségek alapvetően határozták meg Kelet- és Közép- Európa jövőjét. Itt került a kukába Churchill terve a balkáni partraszállásról, ami Magyarországon is brit-amerikai erők bevonulását jelentette volna, de a bajor-osztrák-magyar államszövetség éppúgy, mint Jugoszlávia “függetlensége”. Lengyelországot is ekkor “tolták el” – Szovjet igényre – nyugatabbra,és csatolták hozzá végleg Kelet-Poroszországot.

A teheráni konferencia kulcsfontosságú volt a második világháború menetében. 1944 júniusában megindult és sikerrel végződött a partraszállás, 1945 nyarán pedig a szovjetek végül hadba léptek az összeomló Japán ellen. A legfontosabb következmény mégis az volt, hogy kijelölte Európa kelet-nyugati felosztását, ami a későbbi jaltai konferencia után egészen a Szovjetunió felbomlásáig határozta meg Európa sorsát.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Pécs, 2015. július 9.
Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója beszédet mond a megújult pécsi Virágh-ház átadásán 2015. július 9-én. A háttérben Páva Zsolt, Pécs polgármestere (b) és Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. Az Országgyűlés döntése értelmében több, jelenleg állami tulajdonban lévő ingatlan kerülhet vissza egyházi tulajdonba.
MTI Fotó: Sóki Tamás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.