Tudomány

Lehet energiaforrás saját székletünkből?

Bátky Zoltán
Bátky Zoltán

tech-újságíró és zenész. 2016. 10. 02. 12:00

Érdekes gondolatkísérlet megvizsgálni, hasznosítható-e az az anyag, amire a testünknek már nincs szüksége?

Folyamatosan hallani az energiaválságról – a fosszilis üzemanyagok tartalékai lassacskán kimerülnek, az atom veszélyes és rosszul megtérülő alternatíva (khm, már legalábbis más országok egyre inkább efelé hajlanak), a megújuló energiaforrások pedig nem mindenhol állnak rendelkezésre megfelelő mennyiségben. Viszont van valami, ami elvileg tele van energiával, és akad, aki már elgondolkozott azon, lehetne-e ez az anyag a világ megmentője.

Igen, az emberi székletről beszélünk. Arról, amit kénytelen-kelletlen naponta termelünk, aztán nem kezdünk vele semmit. A “kakienergia” kihasználásáról (sőt, hogy stílszerűek legyünk, kiaknázásáról) az IFLscience vezetett le egy érdekes gondolatmenetet.

Miből áll a széklet?

A legnagyobb része, egy egészséges ember esetében nagyjából 75 százalék víz. A végtermékünk maradék egynegyedét élő és halott baktériumok, protein, rostok, zsírok, sók, valamint a bélben felhalmozott nyálkák alkotják, meg persze egy csomó szemét, amit nem tudunk megemészteni (az édességre ragadt papírdarabtól a véletlenül lenyelt borosdugó-morzsáig).

Az energia kinyerése legegyszerűbben égetéssel oldható meg, de ha valaminek 75 százaléka víz, akkor a dolog nem is olyan egyszerű. Szóval vegyük azt alapul, hogy az energiavisszanyerés céljából felhalmozott kakkantyú már kiszárított formában kerül az erőművekbe.

Egy átlagos felnőtt nagyjából 100 és 250 grammot “termel” egy nap, a gyerekek körülbelül 100 grammot, szóval vegyük átlagul az alacsonyabb értéket, és ennek vegyük az egynegyedét, mint hasznosítható anyagot, ez fejenként 25 gramm naponta. Ne is hallgassunk azokra, akik mást mondanak, mint például Borovitz kolléga ebben a kedves videóban (elnézést).

Szóval, 25 gramm. Ezt lehetne elégetni, de minden anyag más és más hatásfokkal ég, ez alapján nézhetjük meg, hogy valami elég jó energiaforrás-e.

A legfontosabb a szénhidrát lehetne, amit ugyebár főleg cukrok formájában viszünk be a szervezetbe. Sajnos azonban ebből kifejezetten kevés marad a székletben, mert a cukrokat égeti el az emberi szervezet is, ebből szerezzük a napi létezéshez szükséges energiát. Amit pedig nem hasznosítunk, azt zsír formájában tároljuk el, tehát ez sem pottyan ki, hanem ebből lesz az úszógumi és a toka. Ami viszont nagyobb mennyiségben kijut a szervezetből, az a rost: a székletünk szilárd részének ez adja körülbelül a 30 százalékát, legyen akkor ez 7,5 gramm.

Ez a mennyiség durva számítás szerint 106,5 kilojoule energiát termelhet elégetéskor. Namármost, a Föld teljes népessége nagyjából 7,125 milliárd fő, ha mindegyikükre átlagosan napi 100 grammnyi székletet számolunk, ez napi 759 milliárd kilojoule energiává alakítható. Ez elsőre elég nagy számnak hangzik, főleg, ha éves szinten nézzük a 277 trillió kilojoule “kakaenergiát”.

Viszont nézzük meg, mennyit fogyaszt egy átlagos háztartás. Az Egyesült Államok energiahivatala szerint egyetlen háztartás éves fogyasztása 39,4 millió kilojoule, ami azt jelenti, hogy kicsit több mint 7 millió háztartást lehetne energiával ellátni egy éven át a teljes Föld székletéből nyert energiával. No, ez viszont már nem túl sok. Két Magyarországnyi háztartás (a KSH szerint 2011-ben 3,79 millió volt a magyar adat).

Összesítsünk: a világ összes éves széklettermelésének elégetésével csupán két Magyarországnyi ember energiaszükségletét lehetne ellátni.

És akkor ehhez nem vettük hozzá azt, hogy ez az egész teoretikus, nem számoltuk bele a pottyadékok összegyűjtéséhez szükséges költségeket, az infrastruktúra kiépítését, majd az energia elosztását. Szóval ez bizony eléggé nem hatékony módszer, mondhatnánk azt is, hogy sz…t sem ér.

Van más módszer is

A hagyományos égetés helyett akad egy olyan megoldás is, amit a világ sok részén már használnak is. Oxigén hiányában ugyanis bizonyos mikrobák lebontják a szerves anyagokat, amivel többek között széndioxidot és metánt termelnek – ez a módszer a közkeletű néven biogázként ismert anyagot eredményezi. Viszont ez is csak bizonyos szinten hatékony. Leginkább melegvíz előállítására használják, esetleg villamos- és hőenergia termelésében segíthet, valamint földgáz minőségű biometánt állítanak elő belőle. A módszer azonban a magas széndioxid-termelés miatt nem lehet a többi meglévő energiaforrás teljes kiváltója.

Épp ezért a szakértők szerint még mindig a megújuló energiaforrások okos használata lehet a világ energiakrízisének megoldása, így amikor elfogy az olaj és a szén, nem érdemes a sz…ból várat építeni.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.