Tudomány

Az agy csodája: a vakok a vizuális kérgükkel matekoznak

A csecsemőknek, sőt, az állatoknak is van némi érzéke a számokhoz. A kutatók szerint ez a képesség a látás miatt alakulhatott ki, az élőlények így próbálják valamiképp rendszerezni a megismert világot. A Johns Hopkins Egyetem új kutatása azonban egészen mást állít.

Az egyetem szakértői azt találták, hogy a vakok és gyengén látók agya ugyanazokat a területeket használja a matematikai gondolkodáskor, mint a látó embereké. A kutatás arra is rámutatott, hogy a vakok vizuális kérge rendkívül bonyolult feladatokat is képes megoldani – az emberi agy tehát sokkal alkalmazkodóbb, mint korábban hittük.

Shipra Kanjlia, a tanulmány vezető szerzője szerint a számokkal foglalkozó hálózat a vizuális érzékeléstől teljesen függetlenül fejlődik. A kutatásban ugyanis csak olyanokat tanulmányoztak, akik születésüktől kezdve sérültek.

A vizsgálatban a vakoknak, illetve a szemkötőt viselő látóknak matematikai és nyelvi kérdésekre kellett válaszolniuk, miközben agyukat folyamatosan monitorozták. A résztvevőknek egyre nehezebb egyenleteket soroltak, az alanyoknak pedig azt kellett eldöntenie, hogy a kifejezések azonosak-e a reláció két oldalán. A nyelvi kérdésekkor hasonló volt a feladat, ekkor párosával hallották a mondatokat, majd ez alapján kellett meghatározniuk, hogy ugyanaz-e a jelentésük.

A tesztek végén a kutatók megállapították, hogy mind a vak, mind a látók esetében egyazon agyi hálózat, az intraparietális sulcus volt a kulcs a matematikánál. Meglepő módon a vakoknál a vizuális kéreg is reagált számolás közben, sőt, minél bonyolultabb volt a feladat, annál aktívabb volt ez a terület.

Bár korábban a tudósok úgy gondolták, hogy az agyi régiók – azaz többek közt a vizuális kéreg is – meghatározott funkciókat látnak el, melyek ugyan változhatnak, de nem alapjaiban. Az új kutatás ezzel szemben rámutatott: a vizuális kéreg rendkívül képlékeny, és ha nem a látvány feldolgozása a feladata, akár a nyelvi és matematikai problémák kezelésére is alkalmas.

Ha képesek vagyunk a vizuális kérget rávenni, hogy matekozzon, elvileg bármely agyi területet rábírhatjuk, hogy bármit megtegyen

– állapította meg Marina Bedny, az egyetem agykutatója.

Az új vizsgálat azt is bebizonyította, hogy a kéreg nem csupán véletlenszerűen reagál az új funkciókra, hanem hasonlóan specializálódik és szegmentálódik, mint más területek. Még nyugalmi állapotban is megfigyelhető, hogy a módosult feladatköröket ellátó régió ugyanazon agyi részekhez kapcsolódik, melyek a látóknál a számolással és a nyelvvel vannak összekötve.

A tanulmány mindenképp előrelépés lehet a matematikai gondolkodás és az agy alaposabb megismerése felé, ugyanakkor hasonló megállapításokat már tettek korábban is. Meg kell említeni Krajcsi Attila nevét, aki kutatócsoportjaival számtalan fontos eredményt ért már el a témában.

(Via: John Hopkins University)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik