Tudomány

Sokat szívatták a későbbi császárt

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 08. 01. 13:00

Korábban a témában:

Tiberius Claudius Drusus, a későbbi Claudius előkelő családban született Kr.e. 10. augusztus 1-jén: édesanyja Marcus Antonius, és Augustus császár nővérének, Octaviának leánya volt. Gyermekkorától kezdve rejtélyes betegség gyötörte, amit a történészek eleinte gyermekbénulásnak, ma inkább szélütésnek gondolnak.

A lényeg, hogy kortársai megvetették, és gyermekkorában, de férfiként is szörnyen bántak vele.

Antonia, az anyja is azt mondogatta róla, hogy “emberi szörnyszülemény”, hogy “a természet csak megkezdte, de be nem fejezte”; s ha valakire a korlátoltság bélyegét akarta rásütni, azt szokta volt mondani, “még butább, mint az ő Claudius fia”. Nagyanyja, Augusta is mindig a legnagyobb megvetéssel bánt vele; a legritkább esetben szólította meg; ha pedig valamiért figyelmeztetésben részesítette, azt is csak néhány rövid, epés sorban vagy közbenjáró útján tette – írja Suetonius, az ókori római történetíró.

Habzott a szája és folyt az orra

Bár a históriás megjegyzi, hogy volt benne méltóság, ám testi hibái miatt a felületes szemlélők és a rosszakarók nyilván egy nyomorult félnótásnak látták és láttatták.

Alakjában volt valami méltóság, akár állt, akár ült, leginkább mégis ha heverőjén pihent. Teste hatalmas és nem vézna, ősz haja és telt nyakszirtje megszépítette arcát. Járás közben nem vált előnyére, hogy térde rogyadozott, és akár vidám volt, akár komoly, sok minden elcsúfította: illetlen nevetése például; még rútabb volt, ha haragudott, ilyenkor habzott a szája és folyt az orra, ehhez járult még, hogy nyelve is nehezen forgott, amúgy is mindig remegő feje pedig minden mozdulatnál csak még inkább ide-oda járt.

Betegsége külső jegyeivel nehezen lehet vitatkozni, de mint láttuk, saját anyja és nagyanyja szellemi képességeit is kétségbe vonta csakúgy, mint környezete. Együgyűnek, unalmasnak, könnyen befolyásolhatónak tartották, nem csoda, hogy szinte egész életét visszavonultan, magányosan élte, az “alja néppel” barátkozott.

Későbbi uralkodói teljesítménye, fennmaradt írásai azonban azt bizonyítják, Claudius teljesen épelméjű, sőt, magas értelmi képességű ember volt. Ezt támasztja alá az is, hogy amikor ifjúként tudósnak készült, tanítását a kor legnagyobb elméi vállalták magukra.

Sokat szívatták

A nép mégis tisztelte, ám:

Azért ezentúl is sok megszégyenítésben volt része. Ha ugyanis kissé késve érkezett a lakomához, nagy nehezen csak úgy kapott helyet, ha többször is körüljárta az asztalt; valahányszor ebéd után elbóbiskolt – s ez bizony megtörtént nemegyszer -, olajbogyó- vagy datolyamagvakkal hajigálták meg; de a tréfacsinálók is fel-felköltögették, csak úgy mókából, ostorral, virgáccsal. Ha pedig horkolt, görög papucsot húztak a kezére, hogy mikor hirtelen felriad álmából, összekarmolja vele az arcát.

Ő maga később úgy állította be, néha még rá is játszott erre a “félnótás” szerepre. Akár így volt, akár nem, feltehetően ennek köszönhette, hogy életben maradt Tiberius, majd Caligula császár őrült vérfürdőjét, és utóbbi 41-es halála után ő maradt a dinasztia egyetlen élő férfi tagja, ezért a Caligula rémuralmának véget vető praetorianus lázadók őt tették meg uralkodónak.

Az sem volt egy fényes jelenet. Mikor Caligulát megölték, Claudius elbújt, azt hitte, származása okán vele is végeznek. A testőrség tagjai rátaláltak, magukkal cipelték a félelmében reszkető, életéért könyörgő embert:

Mivel Claudius észrevette, hogy a katonák erőszakkal magukkal akarják vinni, s már-már Caius sorsától rettegett, könyörögni kezdett, hogy kíméljék meg az életét, és bizonykodott, hogy ő sohasem bántott meg senkit, és semmi tudomása nem volt mindarról, ami történt” – hagyta ránk Josephus Flavius. Aztán megtudta, hogy nembántják, sőt császárrá teszik, a megkönnyebbüléstől elájult…

Békét és fejlődést hozott

Róma viszont jól járt a sokak által lebecsült, elmeroggyantnak hitt uralkodóval. Claudius szívén viselte a birodalom sorsát, megreformálta az igazságszolgáltatást, kiterjesztette a polgárjogot a galliai szabadokra, a rabszolgák megölését a szabad emberek megölésével egyenlő bűnné tette. Két vízvezetéket, egy új kikötőt építtetett, egy tó lecsapolásával új termőföldeket akart felszabadítani, bőkezűen támogatta a vallási életet és a nép szórakozását.

Az ő szervezőmunkája révén tagozódott be a birodalomba Mauretania, Trákia, Noricum és a Rajnáig terjedő Germánia. Claudius ismerte fel elsőként a limes előnyeit, és lényegében az ő uralkodása alatt hódította meg Róma Britanniát.

 

Negyedik felesége, az ifjabb Agrippina erősen befolyása alá vonta a császárt, még azt is elérte, hogy törvényes, vér szerinti fia helyett Agrippina mástól született fiát, Nerót tette meg örökösévé. Úgy tartják, miután a nő ezt elérte, végzett is férjével: mérges gombát etetett vele 54 októberében…

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2015. október 26.
Peresztegi Imre, a ZÁÉV Építőipari Zrt. vezérigazgatója, Deutsch Tamás, az MTK Budapest elnöke, Görözdi György, MTK Kiemelt Beruházások Projekt Igazgatója és Paár Attila, a West Hungária Bau Kft. ügyvezető igazgatója (b-j) az új Hidegkuti Nándor Stadion építéséről tartott sajtótájékoztatón 2015. október 26-án. Bejelentették, hogy a ZÁÉV Építőipari Zrt. és a West Hungária Bau Kft. konzorciuma nyerte el a több mint hatmilliárd forintból épülő új stadion tervezésére és kivitelezésére kiírt pályázatot.
MTI Fotó: Illyés Tibor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.