Tudomány

A kormányzónk sok királyt felülmúlt

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 06. 06. 13:00

Korábban a témában:

Kevés olyan szereplője van a magyar történelemnek, mint Hunyadi János, akit szinte vita nélkül pozitívan értékel a közvélemény. Származását homály fedi. Annyi biztos, hogy  a család “idegenből” került a Magyar Királyság területére, feltehetően Havasalföldről. Egy 1409-es birtokadomány névvel említi Hunyadi János édesapját, Vajkot, ám birtokai szerint nem nevezi meg. Történészek szerint ez azt jelenti, hogy a família ekkor szerezhette első birtokát Magyarországon.

A származás kérdése a Hunyadiak felemelkedése, és persze Mátyás uralkodása révén kapott nagy hangsúlyt már a XV. században. Az ellenfelek “alantas”, “korcs” származásáról suttogtak, “oláh királyocskának” tartották Mátyást. A kortárs Bonfini mester viszont úgy tudja:

[…] az Erdélyben tartózkodó Zsigmond összefeküdt egy nemes oláh intelligens és bájos lányával, három hónap múlva megtudta, hogy az teherbe esett tőle, fényesen megajándékozta, és emlékeztetőül egy gyűrűt hagyott nála, utasította, hogy szülöttjét gondosan táplálja, nevelje, s ha fölcseperedett, küldje el hozzá a jellel.

Ő volt Hunyadi János, aki felnővén meg is jelent Zsigmond király udvarában, ahol fényes karrier várt rá. Egy másik legenda szerint János egy ősi római patríciuscsalád, a Corvinusok leszármazottja.

De hagyjuk is János eredetét a legendák ködében, a lényeg úgyis az, hogy személyében egy hadügyi zsenit, és kiváló államférfit nyert az ország azokban az években, amikor az országot kívülről a török, belülről az anarchia fenyegette.

A várnai csata (Wikipedia)

Kezében a főhatalom

A győzhetetlen hadvezér karrierjének csúcspontját ironikus módon egy vereség készítette elő. A várnai csatában 1444. november 10-én a magyar had döntő vereséget szenvedett II. Murád szultántól, holtan maradt a csatatéren I. Ulászló király is. A rákosi országgyűlés ekkor I. Albert utószülött fiát, az akkor – 1445-ben – alig öt esztendős Lászlót választotta királynak, ám ő akkor épp III. Frigyes német-római császár gyámságát élvezte, a császárnak pedig esze ágában sem volt elengedni a fiút.

A rendek ekkor hét főkapitányt állítottak az ország élére, közülük a leghatalmasabb erdélyi vajdát, azaz Hunyadi Jánost a következő országgyűlés 1446. június 5-én kormányzóvá tette. V. László képviselőjeként az akkor körülbelül 39 éves Hunyadi kezébe került a főhatalom, természetesen némi korlátozással.

Birtokában voltak a királyi várak, az uralkodói seregek és a pénzverdék, de kinevezéseit és birtokadományait az országtanáccsal kellett jóváhagyatnia. A tanáccsal közösen hozhatott törvényeket is, kiadásait pedig a kincstartó felügyelte. Idővel megszerezte a királyi birtokokat, Buda várát, valamint a királyi jövedelmeket is, majd megszüntette a főkapitányi posztokat, és jelentősen növelte a maga, valamint pártja hatalmát.

Mindent a török ellen

De természetesen gondja volt az ország ügyeire, harcolt a husziták és III. Frigyes császár ellen, de fő feladatának a török elleni küzdelmet tekintette. A Magyar Királyság hűségére kényszerítette a déli ütközőállamokat, és harcba indult az Oszmán Birodalom ellen. A vereséggel végződő második rigómezei csata után – Hunyadi itt kétszeres túlerővel szemben maradt alul – pedig a déli határok megerősítésén fáradozott.

Egészen 1453-ig, amikor a végre “hazatérő” V. László javára lemondott. A 14 éves király nem tartott igényt szolgálataira, János ekkor visszavonult, ám ez egy Hunyadi esetében nem jelentette azt, hogy kimarad az országos ügyekből. Erdély védelmi rendszerének kiépítésével foglalkozott, több győzelmet aratott a török ellen, míg az 1456-os nándorfehérvári diadallal, egyben utolsó tettével megkoronázta életművét.

 

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.