Tudomány

Cirill csak a nevét adta a cirill betűkhöz

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 05. 24. 16:30

Korábban a témában:

A mai magyar társadalom többségének még volt szerencséje az iskolai kötelező orosz órákhoz, amelyek ha más haszna nem is volt, a cirill betűs írást ki tudja olvasni. Ehhez az ábécéhez nyilván csuklóból tesszük hozzá Cirill és Metód nevét, pedig még Cirillnek sem volt aztán a tudomány sokaknál meg is áll.

Szent Cirill és bátyja, Szent Metód Tesszalonikában született a IX. században, egy császári hivatalnok gyermekei voltak. Művelt, tudós, egyházi férfiak voltak, eredetileg Konstantinnak és Mihálynak hívták őket.

A Cirillt és Metódot szerzetesi névként választották, amivel egyben hivatásukat is kifejezték: a Cirill jelentése Istennek odaajándékozott személy, a Metód pedig olyan embert jelent, aki valakit elkísér az úton, azaz útitárs.

Saját nyelvükön

A fivéreket először a kazárok közé küldték téríteni 860-ban a fekete-tenger vidékére, majd a hagyomány szerint Morvaországba. Őket tekintjük a szláv írásbeliség megteremtőinek: Cirill egyik legnagyobb érdeme a szláv nyelvű liturgia megteremtése, majd az egyházi könyvek, szövegek szláv nyelvre fordítása.

Meg voltak győződve arról, hogy az egyes népek nem mondhatják magukénak maradéktalanul a Kinyilatkoztatásról szóló tanítást, mindaddig, amíg azt nem hallották saját nyelvükön, és nem olvasták saját ábécéjük betűivel

– méltatta őket XVI. Benedek pápa.

Ennek érdekében alkotta meg Cirill az először feltehetően 43 betűs ábécét, vagyis a glagolita írást. Nem tudjuk pontosan, hogy az írásjeleket teljes egészében magától találta-e ki, vagy a betűknek volt valami előzménye. A lényeg, hogy a glagolita írásmód soha nem terjedt el széles körben, a legtovább, a XV. századig Dalmáciában élt.

Szent Metód és Szent Cirill (Wikipedia)

Tiszteletből cirill

A ma cirillnek nevezett írás a IX. században született Szaloniki környékén, az első bolgár birodalomban – kezdetben nem volt más, mint nagybetűs görög írás. A IX. században az írnokok sokkal több görög szöveggel találkoztak, mint szlávval – akkoriban még létezett egy egységes szláv nyelv -, így nincs mit csodálkozni azon, hogy egyszerűbb volt számukra a szláv szövegeket is a jól ismert görög betűkkel írni. A hiányzó hangok jelölésére új jeleket találtak ki.

Később önálló utakon fejlődött, de azért még ma is feltűnően hasonlít a görög íráshoz. Sőt, Nagy Péter cár reformjának köszönhetően a betűk formája erősen közeledett a latin betűkéhez is. A szlávokon kívül pedig több nép is használja, használta.

Mivel elsősorban az egyház használta, így értelemszerűen azok az országok, ahol az ortodox egyház térített – 1860-as írásreformig Romániában is cirill betűkkel írtak.

Vagy ahol a szovjetek hódítottak: a volt Szovjetunió területén élt népek többsége is cirillt használ. 1990 után ugyan többen hivatalosan áttértek a latin írásra, de a cirill továbbra is nagy népszerűségnek örvend – olvasható a Nyelv és Tudományon a cirill írással kapcsolatos tévhiteket feldolgozó cikkben.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.