Tudomány

Hajnali fürdéssel kerülték el a keléseket

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 05. 16. 16:00

Pünkösdhétfő, azaz a pünkösd vasárnapot követő hétfő – karácsony és húsvét másnapjának mintájára – megült ünnep. Nem parancsolt ünnep volt 1969-ig, a “polgári életben” munkaszüneti nap.

Pünkösdi király

A pünkösdi néphagyományok, szokások egyik legjellemzőbb eleme a pünkösdi királyválasztás. Európa nagy részén a középkortól választanak pünkösdi királyt, Magyarországon a XVI. századtól ismert a pünkösdi királyság múló, értéktelen voltára utaló szólás, vagyis elterjedése jóval megelőzhette ezt a kort.

Különböző versenyjátékokkal, főleg lóversennyel, bikahajsszal, fiatalabbaknál bothúzással, kakaslövéssel választották. A XIX. században gyűjtött adatok szerint a pünkösdi király egy évig a legények vezetője, bírája volt, hivatalos volt minden lakodalomba és összejövetelre. Sokszor ilyenkor avatták legénnyé a fiatalokat, akik ettől kezdve udvarolhattak és kocsmázhattak.

Feltételezhető, hogy az európai formát megelőzte egy régebbi magyar tavaszi legényünnep, lóversennyel, versenyjátékokkal összefüggő tavaszi legényünnepeket a keleti népek ma is ismernek.

Pünkösdi királyné

A Dunántúlon volt ismert a kislányok termékenységvarázslással összekötött pünkösdi köszöntője. Öt kislány járta a falut, a legkisebb és legszebb kezében kosár volt rózsaszirmokkal. Egy házhoz érve az udvaron vagy az ajtó előtt megálltak, a kiskirályné feje felett kendőt feszítettek ki vagy fátyollal borították be a fejlét.

Énekelve lassan körbejárták a királynét, majd termékenységvarázsló mondóka kíséretében felemelték a kicsit. Volt, hogy virágot hintettek a királyné kosarából vagy adománygyűjtés.

Pünkösdi királyné (sulinet)

Pünkösdölés

Az Alföldön ismert énekes, táncos, adománygyűjtő népszokás a pünkösdölés, eredeti formájában lányok és legények, később inkább gyermekek vettek részt benne. Csoportokat alkottak, és házról-házra járva énekeltek, táncoltak, szavaltak. Miután megkapták az adományt, ismét táncra perdültek.

Ha lányok és legények voltak a játék szereplői, közös táncmulatsággal zárták a napot, de az ilyen világi jellegű pünkösdi mulatságokat már a XVII. században is tiltó rendelkezésekkel igyekeztek megszüntetni.

Zöld ág és rózsa

Ma is népszerű gyermekjáték a “Búj, búz zöld ág…”, amikor két játékos feltartott karral kaput formál, ez alatt haladnak át a többiek. A környező népekkel ellentétben nálunk pünkösdnek nincs boszorkányos, rossz előjelű vagy halotti jellege. Szeged vidékén pünkösd hajnalán is fürödtek a lányok a Tiszában, de általánosan is úgy tartották, hogy a pünkösdi hajnali fürdés egész évre mentesíti az embert a kelésektől.

Az ünnep jelképei a zöld ág és a rózsa, ezek a pünkösdi szokásokban is szerepet játszanak. A zöld ággal díszítés legjelentősebb ideje ez, és egyes helyeken pünkösdkor állítják a májusfát. A rózsára a pünkösdi királynéjárás és pünkösdölés dalszövegei is utalnak: a pünkösdi királyné fejét általában rózsakoszorú díszítette, és volt, ahol rózsaszirmot szórt maga körül.

Lehetséges, hogy a pünkösdi rózsa és a pünkösdi énekekben szereplő Szent Erzsébet kapcsolatban állt Szent Erzsébet tiszteletével és a rózsacsodával.

(Kiemelt kép: MTI/Ujvári Sándor)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. augusztus 15.
Az olasz Giuseppe Gesso (b2) és Domenico Arganese (b), valamint az ausztrál Tess Gouldsmith italt rendel a Szimpla romkocsmában, Budapesten 2016. augusztus 14-én. Az összesen hatfős baráti társaság tagjai Ausztráliából, Angliából és Olaszországból érkezett a fesztiválra. A fiatalok idén fejezték be egyetemi tanulmányaikat és a nyarat európai utazással töltik. A fesztivál zenei programján kívül kíváncsiak Budapest látnivalóira és a magyar ételkülönlegességekre is.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.