Tudomány

Ő mentette meg a Magyar Nemzeti Múzeum kincseit

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 05. 11. 17:00

Harry Hill Bandholtz tábornok - a legenda szerint - lovaglóostorral zavarta el a Magyar Nemzeti Múzeumot fosztogató román katonákat.
Korábban a témában:

A Román Királyság a nagy háború utolsó napjaira ismét hadviselő félnek tekintette magát, és “visszatért” a harcokba. A közelgő békekonferencia döntéseiben ekkor még nyilván senki nem lehetett biztos, ezért mind a románok, mind a csehek és a szerbek igyekeztek a lehető legnagyobb magyar területet megszállni. Ezzel is kész helyzetet teremtve.

Román csapatok a Monarchia kapitulációja után három héttel, 1918 októberének végén lendültek támadásba. Miután a Károlyi-kormány leszerelte a hadsereget és megtiltotta az ellenállást, az ellenség szinte zavartalanul haladt előre. Karácsonyra a román katonák bevonultak Kolozsvárra, 1919 áprilisában pedig felsorakoztak a Tisza mentén.

Szabadrablás

A tanácsköztársaság bukása után – megszegve az antant szigorú parancsát – átlépték a folyót, és augusztus 4-én bevonultak Budapestre. A román megszállás alá került területeken gyakoriak voltak a visszaélések és az erőszakos cselekmények. Szisztematikusan folyt Magyarország kirablása.

Az országban állomásozó csapataik ellátására hivatkoztak, másrészt háborús jóvátételre. Utóbbi szempontból érdekes, hogy 1916-ban a Román Királyság támadt a Monarchiára, ezt az agressziót követte a központi hatalmak megszállása. Volt egy harmadik indok is, mind közül a legpimaszabb.

A román politikusok úgy gondolták, hogy mivel Erdély “ősi román föld”, ezért Romániát Erdéllyel arányos rész illeti Magyarország javaiból: termékekből, gépekből, gyárakból, műkincsekből, gyakorlatilag mindenből.

Több ezer mozdonyt, vasúti kocsik tízezreit, egész gyárak komplett gyártósorait vitték el, vagonszámra cipőket, takarókat, a legkülönfélébb ipari és mezőgazdasági cikkeket, termést és állatot, múzeumok gyűjteményeit.

Az antant végül tudomásul vette a román hadmozdulatokat és a főváros megszállását, csupán egy tábornoki bizottságot küldtek Budapestre, hogy megakadályozza a „túlkapásokat”. Ennek a négyhatalmi bizottságnak volt amerikai tagja az akkor 45 esztendős Harry Hill Bandholtz. Augusztus 11-én érkezett hazánkba, és brit, francia, valamint olasz kollégájával már augusztus 16-án kiadta a románok számára első parancsait a fosztogatás beszüntetésére, az elrabolt javak visszaszolgáltatására.

Budapest, 2013. február 25.
Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok szobra a fõváros V. kerületében, a Szabadság téren. A szobor Ligeti Miklós szobrászmûvész 1936-ban készült alkotása.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítõje vállalja a felelõsséget.
Bandholtz tábornok szobra a budapesti Szabadság téren (MTVA/Jászai Csaba)

“Kis latin szövetségeseink”

A megszállók sem erre, sem a későbbi parancsokra nem reagáltak. Hogy mennyire egyértelmű volt a szabadrablás, azt a semleges Bandholtz szavai is alátámasztják:

Magyarország román megszállásából ítélve, kis latin szövetségeseink egy Mississippi folyóbeli ragadozó hal kifinomult fosztogató étvágyával rendelkeznek, egy fiatal kakukkmadár lovagi ösztönével, s ugyanazzal az igazság utáni vágyakozással, mint amilyen vágyakozást egy tengeribeteg tanúsít sertéshús és bab iránt.

A tábornok október 5-én írta be magát a magyarok szívébe olyannyira, hogy szobra ma is a Szabadság téren áll: egy lovaglóostorral a kezében űzte el a Magyar Nemzeti Múzeum kifosztására érkező román katonákat. Az incidensről október 6-ai keltezéssel maga is beszámol a naplójában, de lovaglóostort nem említ.

Tegnap este alighogy felálltunk azon kitűnő lakomák egyike után, amelyekkel Gore százados táplál bennünket, bejelentkezett Horowitz ezredes és elmondta, hogy a románok egy egész konvojnyi teherautóval a Nemzeti Múzeumnál és készülnek elvinni számos művészeti alkotást. … Loree ezredes és egy amerikai katona társaságában visszakísértem Horowitz ezredest a Múzeumhoz, amelyet szoros román őrség vett körül. Az egyik férfi megpróbált megállítani bennünket, de nem szereztünk neki nagy örömöt, mi pedig bementünk az épületbe, s végül előkerítettük az igazgatót.

Úgy körülbelül délután 6 órakor Serbescu tábornok, tisztek és civilek egy csoportja kíséretében megjelent a Múzeum előtt egy tizennégy kamionnyi konvojjal és egy különítmény katonával. Kijelentette, hogy Mardarescu tábornoktól és Diamandi főbiztostól felhatalmazást kapott arra, hogy átvegye az Erdélyből származó tárgyakat és követelte a kulcsokat. Az igazgató tájékoztatta őt arról, hogy a Szövetséges Katonai Bizottság vette át a Múzeum felügyeletét, és hogy nem adja ki a kulcsokat. Serbescu tábornok ezt követően elmondta neki, hogy reggel visszajönnek és amennyiben a kulcsokat nem kerítik elő, erőszakkal viszik el a műtárgyakat.

Mindezért elkértem az igazgatótól a raktár kulcsát és egy darab papírt hagytam ott a következő szöveggel: »Annak, akit megillet – Mivel a Szövetséges Katonai Bizottság felelős a Budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban található valamennyi tárgyért, a kulcsot a soros elnök, Bandholtz tábornok, az amerikai képviselő vette magához.« Mindezt aláírásom követte. Ezt követően Loree ezredessel lepecsételtettem valamennyi ajtót, amelyekre a következőket írattam ki: Ezt az ajtót a Szövetséges Katonai Bizottság parancsára pecsételték le.
H. H. Bandholtz, soros elnök
1919. október 5.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.