Tudomány

Kirázza a hideg a németeket november 9-től

24.hu
24.hu

2015. 11. 09. 14:47

Ami a magyaroknak augusztus 29-e, az a németeknek november 9.
Korábban a témában:

A történelem tele van sorsdöntő eseményekkel, de ritka az, hogy az évszázadok során egyazon nemzettel, ugyanazon napon történjenek nagy dolgok. Mégis így van ez a németekkel és november 9-cel – éppen ezért lett ez a dátum Németország sorsnapja.

A forradalmár halála

A történet 1848-ban kezdődik, abban az évben, amikor forradalom söpört végig Európán. A német területeken a változások egyik gócpontja Frankfurt volt, a szövetségi gyűlés színhelye. Ide került be Lipcse képviselőjeként az a Robert Blum, aki később a forradalom egyik meghatározó figurája lesz.

A szegény családból származó férfi radikális liberális nézetei miatt a parlamentben a balpárt vezetőjévé vált. A bécsi forradalom hírére az osztrák fővárosba utazott, ahol részt vett az utcai harcokban. November 4-én, miután Windischgrätz bevette a várost, Blum fogságba esett. Golyó általi halálra ítélték, melyet november 9-én hajtottak végre. Halála szimbolikus, a forradalom vérbefojtását jelenti.

A császár bukása

A következő dátum az első világháborúhoz köthető. 1918 őszére gyakorlatilag eldőlt, hogy a Német Birodalom elveszti a háborút, ráadásul október 30-ával – a kieli matrózfelkeléssel – a forradalom is megkezdődött. Wilson amerikai elnök jegyzékeiben nem csupán az állam demokratizálásához, hanem II. Vilmos császár lemondásához is kötötte a béketárgyalások megkezdését.

A kancellári pozícióba frissen kinevezett Max von Baden aktív közreműködése, valamint a szociális feszültség miatt az uralkodó lemondásra kényszerült. Hollandiába menekült, és itt is halt meg 1941-ben. Lemondása nem csupán egy tragikus háború befejezését jelentette, hanem a monarchia korszakának végét is.

A diktátor feltűnése

Napra pontosan 5 évvel később egy Adolf Hitler nevű politikus hatalom-átvételi kísérlete fulladt kudarcba. A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt elnöke Mussolini példáját követve szeretett volna puccsot végrehajtani. A november 8-án este a Bürgerbräukellerből – Polgári sörházból – induló akció a végiggondoltság hiánya, valamint a karhatalom ellenállása miatt november 9-re meghiúsult.

A puccskísérletben több párttag megsérült vagy meghalt, ráadásul Hitlert is letartóztatták. Bár a sörpuccsként elhíresült akció sikertelen volt, mégis előre jelezte egy erőszakos, tekintélyuralmi rendszer eljövetelét.

Az erőszak elszabadulása

1938-ban a már hatalmon lévő Hitler Németországában alapelemmé vált a zsidóellenesség. Ennek keretében jött létre egy felülről irányított, országos antiszemita erőszakhullám – a novemberi pogromok.

A november 9-én beinduló események során több zsidót megöltek, zsinagógákat és zsidó tulajdonban lévő üzleteket gyújtottak fel. A betört ablakok szilánkjainak csillogásáról az esemény kristályéjszakaként került be a köztudatba. Bár az akciót megelőzően is számtalan atrocitás érte a zsidóságot, mégis ez lett a korszakban élő kirekesztettségük egyik jelképe.

A fal leomlása

A sor zárása 1989. november 9-ei nap, a szocialista blokk haldoklásának csúcspontja. Kelet- és Közép-Európa-szerte reformokra volt szükség, melynek keretében a Német Szocialista Egységpárt tartott egyeztetést az utazási törvény ügyében.

A televízió élőben közvetítette az eseményt, ahol eldőlt, lehetővé válik az NDK-polgárok számára a Nyugatra utazás. Óriási tömeg indult meg a határ felé, és bár a törvény csak másnap lépett volna érvénybe, a nagy nyomás miatt éjszaka megnyitották a határt. Az esemény a berlini fal szimbolikus végét jelentette, és pár nap múlva fizikailag is elkezdték a lebontást. A fal ledöntése Németország megosztottságának végével volt egyenlő.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.