Rendkívül látványos a kérészek évente csak egyszer, június közepén a mellékfolyókról induló, majd az alsóbb szakaszokról a Közép- és Felső-Tisza felé haladó rajzása. Ilyenkor nászrepülésük során a hímek a levegőben párosodnak a nőstényekkel, majd rövid időn belül elpusztulnak. Tömeges megjelenésük időpontját az időjárási viszonyok és a vízállás is jelentősen befolyásolja, a jelenség e tényezőktől függően a Tiszán rendszerint mindössze néhány napig, legfeljebb egy-két hétig tart, a késő délutáni óráktól naplementéig – mondta el a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetője, Monoki Ákos az MTI-nek.
Magyarország szerepe egész Európában kulcsfontosságú e rovar fennmaradása szempontjából, hiszen a tiszavirág ma már egész Európában csak a Tiszában és vízrendszerében található meg, ezért világviszonylatban is fontos természetvédelmi kincsünk, örökségünk.
Fotó: MTI
Monoki Ákos arra is felhívta a figyelmet, hogy a kérészek nászrepülését és szaporodásuk, fejlődésük zavartalanságát, végső soron tehát fennmaradásukat a Tisza mentén is számos emberi tényező fenyegeti. A repülő rovarok gyűjtését, valamint a nagy sebességű vízi járművekkel okozott károkat a Hortobágyi Nemzeti Park és a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság munkatársai közös vízi és parti őrszolgálatot ellátva, fokozott jelenléttel igyekeznek megelőzni, illetve felderíteni.
A kontinens – egykor elterjedt – legnagyobb méretű kérésze 1922-ben pusztult ki a Loire-ból, 1952-ben pedig utolsó nyugat-európai lelőhelyéről, a Rajnából is. A Dunából 1974-ben tűnt el. Magyarországon 1993 óta védett, oltalma élőhelyére és minden alakjára, így a lárvára, a szubimágóra, az imágóra és az elpusztult egyedre is kiterjed. 2002-ben a berni konvenció II. függelékébe a fokozottan védett állatok közé került, ezzel európai szintű védelem alá is esik. Természetvédelmi értéke jelenleg minden megjelenési formájában, egyedenként tízezer forint.
