Mint derült égből villámcsapás, úgy szállt le 1987. május 28-án a moszkvai Vörös Téren egy Cessna típusú sportrepülőgép, fedélzetén az akkor 19 éves német Mathias Rusttal. Tettével a gorbacsovi peresztrojka folyamatát akarta erősíteni, a békülést kelet és nyugat között. “Akkoriban tele voltam álmokkal, és azt hittem, minden lehetséges. A repüléssel azt akartam elérni, hogy valamiféle képzeletbeli híd jöjjön létre kelet és nyugat között” – fogalmazott később.
Libának nézték
Elképesztő, hogyan sikerülhetett. Az amatőr pilóta, valójában egy tinédzser Helsinkiben szerzett repülési térképet, majd felszállás után 20 perccel kikapcsolta a kommunikációs eszközöket a gépen – a finn repülésiránytók azt hitték, lezuhant. Ő maga egész úton transzban érezte magát, mintha egy testen kívüli élményben lenne része. “Emlékszem, az észt tengerpart fölött repültem, és azt mondtam magamban, már a Szovjetunióban vagyok” – nyilatkozta, ám ekkor Moszkva még 650 kilométerre volt.
Hamarosan meg is jelent egy elfogó vadász. Olyan közel repült, hogy Rrust tisztán látta a pilóta sisakját, a repülőre festett vörös csillagot. A fiúnak eszébe sem jutott, hogy lelőhetik, a legrosszabb esetben arra számított, még az orosz főváros előtt földre kényszerítik. Pedig a szovjet légvédelem nem sokkal korábban, 1983-ban lőtt le egy koreai utasszállítót 269 emberrel a fedélzetén, mert megsértette a légteret.
A pilóta nem lőtt, de jelentette az esetet, miközben Rrust eltűnt a felhők között. A légvédelemnél pedig arról vitáztak, mi lehet a radarokon felbukkanó pont, végül abban maradtak: vadludakat látnak. A Cessna épségben megérkezett Moszkva fölé, hamarosan felbukkantak előtte a Kreml tornyai, majd a pilóta 10 méteres magasságban háromszor is megkerülte a Vörös Teret leszállóhelyet keresve. A tér tele volt emberekkel, épp a határőrség napját ünnepelték…
Olcsón megúszta
Rust végül a Moszkvoretszkij híd közelében landolt, és a Vaszilij Blazsennij székesegyházhoz gurult: “Amikor kiszálltam a repülőgépből, kb. 200-an vettek körül. Amikor észrevették, hogy nem tudok oroszul, angolul szóltak hozzám, mire elmondtam nekik, hogy békeküldetés miatt jöttem.” Még a rendőrök is kedvesek voltak, valójában nem tudtak vele mit kezdeni. Egy óra után érkeztek meg a KGB emberei, és elvitték egy rendőrőrsre.
Az útvonal (Wikipedia)
Később négy évre ítélték huliganizmusért és illegális határátlépésért, de 14 hónap után ideiglenesen szabadlábra helyezték, és haza térhetett.
Tette viszont olyan port kavart, hogy sokan ma is úgy gondolják, nem magánakció volt. A Rust-affért a belső hatalmi viszonyok átalakítására használták fel mind politikai, mind katonai téren – nyugdíjba küldte például még a keményvonalas Szergej Szokolov hadügyminisztert is. Ettől függetlenül a Szovjetunió külföldi megítélése hatalmas csorbát szenvedett, de a hazai közvélemény is értetlenül állt a hadsereg tehetetlensége előtt.
