Tudomány

Íme, az afrikai magyar gyarmat terve

A "fiókterületre" a Francia Idegenlégióban elesett magyar katonák szolgáltatták volna a jogalapot, ám az 1948-as történet több ponton is Rejtő Jenő szellemét idézi.

Az Tervgazdasági Tanácsot és az Országos Tervhivatalt 1947 nyarán hívták életbe a háború utáni újjáépítést, majd a gazdasási szerkezet átalakítását célzó tervek kidolgozására, ellenőrzésére.

Ide tartozott a beruházások ellenőrzése, és a hitelkérelmek elbírálása is. Időnként magánszemélyektől is érkeztek kérvények, ezek vagy találmányok támogatására, vagy gazdaságélénkítő, energiatermelésre vonatkozó javaslatok voltak. Egy ilyen, állampolgári kérést dolgozott fel Csízi István az Archívnet.hu-n.

Mandátumterület az Egyenlítő mentén

A hivatalhoz 1948 októberében érkezett megkeresés Kövér György, írói nevén Kövér Ibrahimtól. Az úr egy kevésbé ismert utazó, térképész volt abban az időben, aki afrikai útjához kért támogatást. Természetesen nem magánügyben járt volna: az Egyenlítő mentén javasolt mandátumterületeket kijelölni Európai országok részére tudományos célból.


Wikipedia.hu

Így Magyarország is közvetlenül tanulmányozhatta volna például az éghajlatot vagy a Föld rendellenességeit, a területet pedig vasút kötötte volna össze a Szaharán keresztül a Földközi-tenger partvidékével. Kövér György szerint a terv gazdasági előnyökkel járna, segítené a demokrácia terjedését, egyúttal levezetné a balkáni népek sovinisztikus villongásait.

Afrika Európa tartozéka

Mert “minden országnak volt egy távol eső fiókországa”, ha nem akar Magyarország lemaradni, akkor neki is erre az útra kell lépnie – érvel írói nevén Ibrahim. A afrikai területszerzéshez a jogalapot az szolgáltatná, hogy a Francia Idegenlégióban számos magyar ontotta vérét Afrika földjén, sőt teszi most is, nem is beszélve az angol hadihajókon szolgálókról. “Egyébként pedig Afrika olyan tartozéka Európának, hogy ahhoz emberileg, kereskedelmileg minden európai nemzetnek joga van. Ha mi rendszeresen követeljük jogainkat Afrikában megkapjuk. De néma gyermeknek anyja sem érti szavát!” – zárja sorait.

A tervhivatal nem valószínűleg nem tartotta jó ötletnek, hogy Kövér György Afrika-tervét 26 ezer forinttal támogassa. De legalább válaszoltak az utazónak: “10 éves afrikai tervének az 5 éves tervbe való bekapcsolására és segélyezésére vonatkozólag múlt hó 24-én kelt beadványa tárgyában értesítem, hogy ilyen tervvel nem foglalkozunk. Szóban forgó kérelme nem tekinthető beruházási jellegűnek és így eleve sem tartozik az Országos Tervhivatalra”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik