Mostantól laza koktélpartikon és komoly kutatólaborokban egyaránt villoghat azon tudásával, hogy a Nobel-díjas Pavel Alekszejevics Cserenkovról elnevezett effektus az, amikor egy szigetelőben a közegbeli fénysebességnél nagyobb sebességgel halad egy töltött részecske.
Magyarul ha például egy elektron a fény vízben mért sebességénél gyorsabban halad (bizony), akkor kúp alakú elektromágneses sugárzást bocsát ki – ez a Cserenkov-sugárzás.
Hogy ez mitől káprázatos? Attól, hogy a Cserenkov-sugárzás látható fényként is megjelenik, például egy atomreaktorban, ahol az atommaghasadás gyakoriságával arányos az intenzitása.
Így már talán világos, hogy miért világít az alábbi videóban az atomreaktor, mikor bekapcsolják.
