Tech

Új emberi jogokra van szükség, ha túl akarjuk élni a jövőt

Bari Máriusz
Bari Máriusz

tech-újságíró, kreatív. 2017. 05. 04. 16:52

Négy új alapvető emberi jog bevezetése mellett szólaltak fel a zürichi és baseli tudományegyetem kutatói.

Az ENSZ júniusban rögzítette: az internet-hozzáférés alapvető emberi jog.

Ez értelmezhető úgy, hogy a világszervezet üzent a jogalkotóknak: próbáljanak meg lépés tartani a technológia fejlődésével. Egyelőre azonban a jogalkotás képtelen felvenni a ritmust. Legalábbis ez derül ki Marcello Ienca és Roberto Adorno a Life Sciences, Society and Policy szaklapban publikált tanulmányából.

A svájci kutatók négy új egyetemes emberi jog bevezetését javasolják a modern neurotechnológiai, avagy az idegrendszerünkre közvetlen hatással lévő fejlesztések fényében (az egyszerű EEG-től egészen a számítógépes alkalmazások agyi irányítását lehetővé tevő BCI-interfészekig).

Jog a kognitív szabadsághoz

Jobb esetben minden állampolgárnak joga van ahhoz, hogy szabadon nyilváníthasson véleményt.

Ám a technológia fejlődésével egyidőben finomítani kell a definíciót. Például úgy, hogy jogunk van saját gondolataink, ötleteink, véleményünk megformálásához külső behatás nélkül is. Azaz annak megállapításhoz, hogy szellemi eredményünk tőlünk ered, nem pedig külső behatás eredménye.

Ez azt jelentené, hogy ha bármely cég vagy szervezet, amely saját akaratunktól függetlenül manipulálja mentális vagy agyi állapotunkat, alapvető jogsértést követ el.

Kérdés, hogyan határozhatók meg a jogsértés keretei: mi számít manipulációnak? Az Amazon és a Netflix korábbi adataiból összeállított ajánlások nem számítanak? A Facebook érzelemmódosítási hírfolyam-kísérletei vajon már büntethetőek?

Jog a mentális magánszférához

Rengeteg információt lehet rólunk kideríteni pár profilozó algoritmus segítségével, és a zavartalanul magunk mögött hagyott információmorzsákból. Alapszinten mi is megbizonyosodhatunk erről például a Data Selfie bővítménnyel, de ez nyilván csak a civileknek szánt “jéghegy csúcsa”.

Mi van akkor, ha a beszerzett adatok már nem szavakból, hanem egészségügyi, fizikai, érzelmi, szellemi aktivitásunkat, állapotunkat mérő szenzorokból erednek? Már egy EEG-jelből is sokkal többet lehet rólunk kideríteni, mint amennyit szeretnénk. Mi van akkor, amikor jönnek az agyat és a számítógépet összekötő BCI-rendszerek, a Ghost in the Shell által is megjövendölt kiborgagyak, illetve az agyműködésünkhöz kapcsolódó implantátumok?

Transcendence
Year : 2014 USA / UK
Director : Wally Pfister
Movie poster (sans texte).
It is forbidden to reproduce the photograph out of context of the promotion of the film. It must be credited to the Film Company and/or the photographer assigned by or authorized by/allowed on the set by the Film Company. Restricted to Editorial Use. Photo12 does not grant publicity rights of the persons represented.
A Transzcendencia c. film plakátja

És ha túlságosan előrerohantunk, minden adatkezelő szerv jogszerűen és tisztán kezeli egészségügyi adatainkat? Mi van például a pacemakerek vagy Fitbitek adataival? És mi lesz akkor, amikor már nem csak fizikai adataink kerülnek be a körforgásba?

Összefoglalva tehát: jogunk van ahhoz, hogy agyunk állapotát csak annyira lehessen megismerni, amennyire megengedjük.

Jog a mentális integritáshoz

Az agy és a számítógép összekötése természetszerűleg vonja magával a harmadik pontot: jogunk van agyunk autonóm működéséhez. Tehát jogszerűtlen, ha valaki feltöri a robotkezünket működtető robotagyat és átveszi kezünk felett az irányítást.

Természetesen ez már önmagában is borzasztóan hangzik és érthető problémákat rejt. Minél nagyobb az összefonódás organikus rendszerek és gépek között, annál több a kiskapu ahhoz, hogy a gép adott időközönként felülírja az organikus kontrollt.

Jog a pszichológiai folytonossághoz

Cunamisebességgel dolgoznak a neurotech kutatók azon, hogy megváltoztassák agyunk belsejét – főként emlékeinket és gondolatainkat, említik a kutatók.

Emlékeket már lehet beültetni vagy kitörölni. Legalábbis blokkolni biztosan. Az ezzel kapcsolatos, a poszttraumás stressz szindrómában (PTSD) szenvedő katonákat érintő publikus kutatás öt éve érkezett meg a kanadai Western University-től. A téma exponenciális sebességű kutatása pedig mindenkit kétkedő hümmögésre késztethet.

Total Recall  
Year : 2012 USA
Director : Len Wiseman
Colin Farrell
Photo: Michael Gibson

A megváltozott emlékek viszont megváltozott viselkedéshez is vezethetnek, kérdés tehát, hogy az önkép vagy énkép ilyenkor mennyire változik meg. Jogunk van tehát, vélik a kutatók, tapasztalatunk folytonosságához és az ebből kialakult énképhez és identitáshoz is.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.