Tech

Valószínűleg nem vette észre, de háború van az interneten

Illetve mindenki úgy csinál, mintha háború lenne. De ez most nem úgy néz ki, hogy NATO-hadoszlopok állnak szemben a Varsói Szerződés tankhadosztályaival, és nem is lövik amerikai drónok Seremetyevót. Az egész a sajtóban, az interneten zajlik. A két oldalon az Egyesült Államok és Oroszország áll. Egészen pontosan fogalmazva ez az a két oldal, amit ismerünk.

A háborút egyébként Magyarországról is egészen jól látni. Két szint van:

  • Az internetes propaganda vagy kamuhírek terjesztése,
  • és a konkrét támadások, oldalak feltörések, szivárogtatások.

Nézzük meg, hogy ezek a szintek pontosan miről szólnak, és hogy valójában mennyire van bennük szerepe Oroszországnak vagy az Egyesült Államoknak.

A legalsó fok a magyar sajtóból is folyamatosan árad. A hídfő.ru-tól kezdve az összes .info domainen futó bolond oldalig, amik gátlástalanul tolják Oroszország szekerét. Majdnem száz ilyen oldal van, a Political Capital készített belőlük egy kutatást. Ezek az oldalak abban érdekeltek, hogy a magyar közvéleményt a nyugattal szemben Oroszország felé fordítsák, és hogy ha kicsit távolabb nézünk Magyarországtól, hogy politikailag instabillá tegyék az Európai Uniót.

Az eddig elért legkomolyabb magyar hatás az volt, amikor a fent említett Hídfő.ru –  valószínűleg a GRU, az orosz katonai hírszerzés alapján – olyan képeket hozott le, amelyeken Magyarország állítólag Ukrajnának szállít tankokat a háborúban. Az orosz külügy gyanúsan gyorsan reagált egy névtelen kis oldal vádjaira, pedig magyar kormány azonnal cáfolta őket. Ennek ellenére már itt nehezebbé vált, hogy Magyarország esetleg segítsen Ukrajnának a konfliktusban.

Run DNC

Az online hadviselés felsőbb foka az ennél komolyabb internetes harc. Oldalak, e-mail-fiókok feltörése, szivárogtatás, túlterheléses támadások – több ilyen eset is volt mostanában, amikkel nyugatról mind Oroszországot vádolták meg.

De tényleg minden ilyenért Oroszország a felelős? Nem biztos. Az online harc alsó szintjét, a propagandaháborút egyértelműen és keményen tolja Oroszország. Arra viszont semmilyen bizonyíték nincs, hogy az ennél durvább támadások mögött is Oroszország állna. Mondok példákat is.

A Demokrata Nemzeti Koncenvió (DNC) elleni hackertámadás mögött gyakorlatilag mindenki szerint Oroszország állt. Az Egyesült Államok a gyakorlatban hivatalosan is megvádolta Oroszországot a támadással. Sőt, nemrég az FBI le is tartóztatott Prágában egy fiatal hackert, akinek a Szabad Európa Rádió szerint köze lehet a DNC elleni támadáshoz. (A Szabad Európa Rádióról még beszélünk később.)

Az elmélettel és a váddal az a baj, hogy nem igazán támasztja alá ismert bizonyíték. Ettől még persze simán lehet az is, hogy igaz. A feltételezés az volt, hogy Oroszországnak azért érte meg a DNC e-mailjeinek feltörése, mert így kiderült, hogy a Demokrata Párt a választások előtt aktívan támogatta Hillary Clintont Bernie Sandersszel szemben. Ezzel pedig le lehetett választani a Sanders-párti progresszív baloldalt Clintonról, amitől csökkentek az esélyei a választás megnyerésére. Kicsit túl komplikált tervnek tűnik ahhoz, hogy működjön. (Végül nem is ezért nem sikerült megfognia a progresszív baloldalt, bár szerepe azért volt benne ennek is.)

A DNC elleni támadásnál került elő igazán az az elmélet, amely szerint Oroszország folyamatos támadás alatt tartja a Nyugatot. És ez az elmélet azóta folyamatosan előkerül, nem nagyon volt olyan nagy politikai változás a Brexit óta, amelyben valaki ne sejtette volna Oroszország kezét. Nagyon kevés bizonyítékkal.

A nyugati kormányok mindenesetre egyre durvábban tolják az arcunkba azt az információt, hogy Oroszország igenis támadja őket az interneten keresztül. Szerintük pont azért, mert

Oroszország érdeke az instabil, gyenge, szétforgácsolódott Nyugat. 

Azért figyelnek, Merkel

Angela Merkel is beszélt arról, hogy a német kormány számára már napi rutin, hogy orosz hackerek támadásaival küzdenek, és a német szövetségi hírszerzés vezetője pont most említette, hogy az amerikai választás akadályozása után
a németek jöhetnek, és az oroszok Merkelt próbálják majd megfúrni a választáson.

Eleve érdekes kérdés az, hogy ezek az “orosz hackerek” tényleg megpróbálták-e befolyásolni az amerikai választást, és ha igen, sikerült-e. A Clinton-párti baloldal ugyanis folyamatosan azzal vádolja Trumpot, hogy Oroszország támogatása is kellett a győzelemhez.

Igazából a sejtéseken kívül erre sincs semmilyen bizonyíték. Annyit lehet tudni, hogy a Wikileaks például végig Donald Trumppal szimpatizált, és innen már össze lehet őket kötni Vlagyimir Putyinnal is. Bár a Trump-Putyin kapcsolat is sokkal erőltetettebb, mint az elsőre tűnik, de erről már írtunk. A közvélekedés szerint James Comes FBI-igazgató ennél sikeresebben befolyásolta a választást, amikor egy héttel előtte újranyitotta a Hillary Clinton e-mailjeivel kapcsolatos nyomozást.

Az, hogy Oroszország mennyire támogatta Trumpot a választás alatt, inkább attól függ, hogy mennyire vagyunk csalódottak Clinton vesztesége után.

Fel, támadás!

Az amerikai sajtó viszont most váltott és támadásba lendült a vélt orosz beavatkozás miatt. Ebben az az érdekes, hogy már nem csak a nemlétező, vagy nem bizonyított hackertámadások miatt ütnének vissza, hanem az amúgy létező orosz propagandát is addig nagyítják, amíg az már nem lesz igaz.

A Washington Post nemrég írt egy olyan cikket, amelyben azt állítják, hogy független kutatók egy csoportja összerakott egy listát az oroszbarát, “áruló” újságokról és oldalakról. A listán az orosz, állami Russia Today mellett ott van a Wikileaks és egy rakás marginális oroszbarát oldal is. Eddig rendben van. De ott van mellette egy sor progresszív baloldali kiadvány is, amiket nagyon nehéz lenne azzal támadni, hogy elárulnák Amerikát. Több, a CIA korábbi visszaéléseit felderítő újságíró is szerepel a listán.

Csakhogy a listát összerakó PropOrNotról alig lehet tudni valamit, a Post mégis anonimitást adott a kutatók csoportjának, miközben egy rakás ismert oldalt vádoltak meg árulással. A témával többen is foglalkoztak, és oda jutottak, hogy a PropOrNot nem teljesen tiszta. Egyrészt elkaptak egy olyan tweetet, amiben az ukrán fasiszták köszöntését használták. Azt a PropOrNot is bevallotta, hogy van köztük amerikai-ukrán állampolgár, de ezek szerint sokkal több Oroszországgal szembeni antipátia van bennük, mint azt az “objektív kutatók” jelző indokolna.

Másrészt kiderült, hogy a PropOrNot szorosan kapcsolódik a Broadcasting Board of Governors nevű, elég unalmas államhivatalhoz. Ez viszont a CIA egyik propagandaszerve, ami egyenesen Kerry külügyminiszternek jelent a működéséről. Ők támogattak egy rakás internetbiztonsági és biztonságos kommunikációval foglalkozó oldalt. Például a biztonságos netezésre használható, irtó népszerű TOR-t, vagy éppen a korábban említett Szabad Európa Rádiót is.

Pro, pagagyi!

Az Egyesült Államoknak tehát ugyanúgy van propagandaszervezete, mint Oroszországnak. A különbség annyi, hogy amíg az amerikaiak profin, csöndben, külön projekteket támogatnak, addig az oroszok lentről, hazugságokkal és kamuhírekkel próbálnak destabilizálni.

És ezt a propagandarendszert most el is kezdték használni, arra, hogy az orosz kamuhírekkel valahogy felvegyék a versenyt. Ezzel csak egy baj lesz: addig nagyítják majd a létező orosz propagandát, hogy már senki nem fogja elhinni, hogy létezik. Mert az orosz propaganda igenis létezik, Magyarországon ugyanúgy, mint Amerikában.

De nem minden mögött áll Oroszország, ami mögé odalátjuk. 

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik