Tech

Minden kütyü érti majd a szavunkat

László Ferenc
László Ferenc

tech újságíró. 2015. 10. 20. 06:00

A legújabb eszközök és szolgáltatások egyszer talán majd a gondolatainkat is képesek lesznek kitalálni.

Napjainkban egyre több olyan eszköz jelenik meg, amely hangvezérléssel működik, és hamarosan eljön az idő, amikor már szinte mindegyikük hallgatni fog ránk. Ezáltal nem csak a kezünk szabadul fel, de a fejlődés azt is lehetővé teszi, hogy az egyes készülékek – és a mögöttük álló szolgáltatók – minden eddiginél mélyebben megismerhetnek minket. Veszélyes lehet ez? A NetIQ szakértői szerint a vállalati informatikában már vannak jól bevált módszerek, amelyek irányt mutathatnak a témában.

Egyre több olyan hangfelismerő technológia létezik, mint például a Siri, a Cortana, a Jibo, az Alexa vagy éppen a Google erre kifejlesztett megoldása, amelyek képesek megérteni az emberi beszédet, és reagálni arra. Ezzel párhuzamosan többféle olyan eszköz jelenik meg, amelyek futtatják ezeket a technológiákat, és az elkövetkező években várhatóan ugrásszerű lesz a növekedés ezen a területen. Az emberi faj számára mindig is a hang volt az elsődleges kommunikációs eszköz. Ezért természetes számunkra, ha a hangunkkal vezéreljük a minket körülvevő világot. Számos előnnyel is jár, ha szóban mondhatjuk meg eszközeinknek is, mit tegyenek, ahelyett, hogy kattintást vagy érintést használnánk. Egyrészt szabad marad a kezünk, másrészt egy hangfelismerő rendszerhez nem kell odamennünk, ha utasítást akarunk neki adni. Egyszerűen, távolról is megmondhatjuk neki, mit tegyen, aztán hagyhatjuk is dolgozni.

A szavainkra figyelő rendszerek az otthonainkat, autóinkat, irodáinkat is meg fogja hódítani. Az otthoni IoT technológiák (Internet of Things – Dolgok internete), így például a Google Nest vagy az Amazon Echo ígérete szerint hamarosan úgy irányíthatjuk az otthonunkat, hogy a legtöbb eszközt nem kell kézzel vezérelnünk. Az előnyök mellett azonban egy elkerülhetetlen kérdésre is figyelmet kell fordítani: kihez is beszélünk pontosan? Ugyanis természetesen nem egy egyszerű gép hallgat bennünket, hanem szolgáltatások teljes ökoszisztémája, amelyeket arra fejlesztettek ki, hogy elemezzék a szavainkat, a gesztusainkat. Ezek az adatokat pedig arra is használhatják a szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, hogy ma még egyelőre elképzelhetetlen alapossággal megismerjenek bennünket és szokásainkat. Ezen tudás fényében az eszközök és szolgáltatások hamarosan akár a gondolatainkat is képesek lesznek kitalálni.

Már most hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy a technológia rengeteget tud rólunk. A netes rádiók lejátszási listákat állítanak össze nekünk, weboldalak minket érdeklő témákat, esetleg termékeket ajánlanak az online viselkedésünk alapján. A jövőben pedig azt sem kell megmondanunk a tévénknek, melyik csatornát akarjuk nézni, mivel az okos otthonunk magától javasol nekünk műsort attól függően, amit érzékel. Ehhez figyelembe veszi, milyen hangulatban vagyunk, ki van még velünk a szobában, milyen hangokat észlel vagy azt, hogy mit szoktunk csinálni az adott napszakban. Mivel mindenre szóban reagálhatunk, a digitális lábnyomunk óriási lesz, hiszen az eszközök minden egyes arcrándulást, szemforgatást vagy elnyomott ásítást csendben elmentenek és elemeznek.

Az egyik legnagyobb aggály, hogy nem tudjuk szabályozni, ki tud belehallgatni ezekbe az interakciókba, és ki fér hozzá a legbelsőbb vágyainkról készült fájlokhoz. Bízhatunk benne, hogy ezek az eszközök csak akkor fülelnek, amikor mi is akarjuk? Képesek ellenállni a rosszindulatú támadásoknak? Az is kérdés persze, hogy számít-e mindez egyáltalán. Ha boldogan osztjuk meg ezeket az információkat, kell-e egyáltalán aggódnunk a magánszféránk védelméért? Az IoT egyre inkább az életünk részévé válik, ezzel együtt pedig el kell fogadnunk, hogy az előnyökért cserébe kisebb lesz a kontrollunk és a magánszféránk. Hozzáférést adunk a gondolatainkhoz, cserébe pedig jobb szolgáltatásokat, testre szabottabb ajánlatokat, olcsóbb szállítást, érdekesebb tévéműsorokat és összességében okosabb otthonokat kapunk. Nem tűnik rossz üzletnek, de mindenképpen körültekintéssel kell használunk ezeket az eszközöket, és érdemes utánajárni, hogy milyen adatokat gyűjtenek rólunk, illetve kivel osztják meg azokat.

A NetIQ szakértői szerint az ilyen eszközök esetében is a személyazonosság-alapú biztonsági stratégia lehet eredményes, amelyet a vállalatok számára már most is ajánlanak a legmodernebb fenyegetések kiszűrésére. A megoldás lényege, hogy nem elég a gyanús tevékenységek monitorozása, minden egyes eszközhöz és személyhez külön személyazonosságot kell rendelni a vállalati infrastruktúrán belül. A különféle aktivitások megfigyelése, ellenőrzése és elemzése során pedig ezeket a személyazonossági információkat is figyelembe kell venni annak mérlegeléséhez, hogy normálisnak vagy gyanúsnak számít-e az adott tevékenység. Így még idő előtt észlelhető, ha egy eszköz vagy egy személy olyan adatot gyűjt, amelyre nem lenne szüksége és jogosultsága, vagy olyan helyre továbbítja, ahova nem kellene.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Rescue workers take part in the search for survivors and bodies in Mexico City on September 21, 2017, two days after a strong quake hit central Mexico.
A powerful 7.1 earthquake shook Mexico City on Tuesday, causing panic among the megalopolis' 20 million inhabitants on the 32nd anniversary of a devastating 1985 quake. / AFP PHOTO / Pedro Pardo
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.