Kevesen tudják, de Szabó Kimmel Tamást eredetileg Szabó Tamásnak hívják. A színész művésznévként kezdte használni a Kimmelt, majd később a személyi igazolványába is bekerült.
Édesanyám Kimmel. Amikor forgattam az első filmemet és készítettük a szerződésemet a jogásszal, ő kérdezte, hogy nem akarom-e felvenni a Kimmelt. Beleírtuk a szerződésbe mint művésznév, aztán felvettem hivatalosan is
– mondta a pannonhirnok.com-nak a színész, aki arról is beszélt, hogy miért lett szabadúszó azután, hogy jelentős színházaknál játszott.
Amikor eljöttem a Nemzetiből, nem szerettem volna egyik olyan színházhoz se tartozni, ahol nem feltétlenül bennem gondolkodnak, és nem azért hívnak, mert arra kíváncsiak, én mit gondolok a világról, vagy egy szerepről, hanem mert épp jól cseng a nevem és pont ráérek. Nem akartam egy csomó embert megint megszeretni, aztán egy vad politikai csatározás alatt elvérezni látni azt a társaságot is, mint a Nemzetiben. Nem volt ehhez kedvem. Orlai Tibornál egy teljesen demokratikus színházat tapasztaltam, ahol nem volt kérdés, hogy maradjak. Szabad vagyok, az előadások minősége tök jó, még akkor is, ha nem csak Shakespeare-t játszunk. Nincs gagyizás, mindig odafigyelünk, hogy minőségi dolgok kerüljenek ki a kezünk alól. Jó rendezőkkel dolgozhatok, nagyszerű színészekkel. Persze ez egy kőszínházban is megtalálható, de valami generális és alapvető különbség van a kettő között, és nekem ez sokkal szimpatikusabb.
