Az idei Cannes-i filmfesztivál legnagyobb meglepetése egyértelműen Adam Sandler. Az nem kérdés, hogy eddig is óriási rajongótábora volt a színésznek. Minden ötödik Sandler-gyűlölőre jut egy, aki viszont bevallottan imádja az életművét, a Nagyfiúktól az 50 első randin át a Ne szórakozz Zohannal! című filmig. Az is biztos, hogy nem véletlenül trafált bele a Netflix, hogy Adam Sandler-filmekre van szükségük az előfizetőknek.
Így aztán nem meglepő, hogy további négy filmre kötöttek szerződést a színésszel. Adam Sandler másfél éves Netflixes pályafutása pedig tökéletesen beleillik a róla kialakult képbe, hogyan igazgatta a karrierjét az 1980-as évek végétől.
Legutoljára 15 éve, 2002-ben került közel Cannes-hoz a Kótyagos szerelem című vígjátékkal. Akkor Arany Pálmára is jelölték a filmet, és a rendező, Paul Thomas Anderson elnyerte a legjobb rendezőnek járó díjat. Most pedig Baumbach rendezésével került ki az imádott és agyonhasznált altesti poénjai köréből.
Mindent elmond Sandler hullámzó, legtöbbször profitközpontú karrierjéről, hogy a Netflixen debütált The Ridiculous 6 0, azaz nulla százalékon áll a Rotten Tomatoeson , míg a The Meyerowitz Stories 100 százalékon (a cikk kezdete óta 93 százalékra ment le).
Inkább a könnyebb utat választja, és a haverjaival forgatás címen elmegy nyaralni, hogy aztán hülyét csináljon magából. Ezt is lehet szeretni, csak a Sátánkáért meg a Nagyfiúkért nem jár Oscar. Bezzeg most, Dustin Hoffmann, Ben Stiller és Emma Thompson mellett a kritikusok szerint olyan alakítást nyújtott Baumbach filmjében, hogy kis túlzással esélyes lehet egy Oscarra. Most vagy soha. Legalábbis, ha az eddigi Sandler-felhozatalt nézzük, a kutya se gondolta volna, hogy egyszer kaphat Oscart.
Adam Sandlerrel az a legnagyobb baj, hogy nem bírja kiirtani a humorát a filmjeiből. Ez persze nem baj, ha egy sokadik vígjátékot akar Kevin Jamesszel, Chris Rockkal, David Spade-del és Rob Schneiderrel. Akkor van gáz, ha Sandler komolyabb témához nyúlna, és producerként vesz részt a sztoriban.
Ez történt a Távkapccsal is. A 2006-os film producere és főszereplője volt, és látszólag szuper koncepcióval indult. A történet szerint Michael Newman (Adam Sandler) menő, de túlhajszolt építészként dolgozik. A legjobbat akarja a családjának, csak éppen nem veszi észre, hogy miközben kifizeti a jelzálogot, egy percet sem tölt a gyerekeivel. Ekkor jön a képbe Morty (Christopher Walken), aki egy csodatávírányítóval ajándékozza meg Newmant. Úgy kapcsolgathatja mostantól az életét, akár a tévét. Lelassíthatja a kellemes pillanatokat, és felgyorsíthatja a fárasztó veszekedéseket és a kutyasétáltatást. De nem kaphatunk ekkora előnyt mellékhatások nélkül, Newmanen egy idő után túlnő a kütyü, és szinte átpörgeti az egész életét. A feleségével és a gyerekeivel nem javul a kapcsolata, hanem egyre inkább elhidegül tőlük, miközben lazán kirázza az épületterveket a kisujjából.
Nem tudom, miért. Tényleg. Vagy ott van A kismenő, ahol az egészen korrekt alapsztorihoz még Winona Rydert is bedobták. Adam Sandler egy kedves idiótát játszik. Aztán a karaktere, Longfellow Deeds megtudja, hogy egy milliárdos örököse, beköltözik a nagyvárosba, és kellő hozzáértéssel viszi a gazdag nagybácsi cégét. Aztán jön egy számító újságíró Louise Bennett (Winona Ryder) személyében, aki mindenképpen össze akarja hozni a címlapsztorit. Ennek érdekében mindent bevet, kegyetlenül elcsábítja a Deedset. Idáig semmi gáz, aztán jön egy furán ólálkodó inas, aki felteszi az i-re a pontot. Van egy olyan jelenet is, ahol Sandler egy vasrúddal üti az elvileg érzéketlen komornyik lábujját, aki felordít, hogy mégis vannak idegek a lábfejében. Aztán kiderül, hogy mégse.
Nálam a Ne szórakozz Zohannal! Adam Sandler életében a határeset. Semmiképpen sem Oscar-esélyes alkotás, de legalább Sandler itt ízig-vérig felvállalja, hogy egy paródiáról van szó. Zohan egy izraeli exkommandós, aki hajszobrász szeretne lenni. Nem rendes fodrász, igazi hajszobrász, aki egy kis potyaszexszel feledteti el az idősebb kuncsaftokkal, hogy egy madárfészket vágott a fejük tetejére. Aztán miközben nagymamákat teszi boldoggá a raktárban, beleszeret egy palesztin nőbe, aki történetesen a főnöke. A bizarr szál ellenére egészen sikerült Sandlernek belőnie, milyen filmekben a legjobb.
A fenti példák ellenére Sandlernek voltak olyan filmjei, ahol a megszokott stílusát hátrahagyva bebizonyította, hogy jó színész. Néha vállal csak ilyeneket, de ahogy Baumbach filmjében is csak színészként dolgozott, úgy a többi vállalható produkcióban sem volt rendező, vagy producer. Lehet, hogy ezen nem ártana elgondolkoznia.
Melyik a kedvenc Adam Sandler filmje az elmúlt 10 évből?
(Borítókép: MUSTAFA YALCIN / ANADOLU AGENCY)
