Foci

Könyv az edzőről, akit kezdetben mindenki bolondnak tartott

Tavaly márciusban, 74 éves korában hunyt el Verebes József, a Mágus, a Győri ETO, a Videoton, az MTK, a Honvéd, a Vasas és a Diósgyőr mestere, aki két alkalommal volt a magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya is.

A 24.hu halála után írt megemlékezésében úgy fogalmazott, Verebes érezhető nyomot hagyott a magyar labdarúgásban és üzent az utókornak. Győrben klubkultúrát teremtett azzal, hogy lerakta a „Rába ETO stílus” alapjait. Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb magyar futballgondolkodója, Mezey György mellett talán az egyetlen magyar edző, aki újított, új tudást hozott létre, akinek tanait, tanításait valahogy mégsem értették meg a mai napig, még a saját edzőgenerációjának tagjai sem.

Fotó: mlsz.hu

Lánya Verebes Krisztina édesapja halála évfordulóján először Budapesten, a Mester másik kedvenc klubja, az MTK új stadionjában mutatta be azt a Kossuth Kiadó gondozásában megjelenő könyvet, ami talán segíthet abban, hogy jobban megértsük a Mestert.

Ahogy a szerző fogalmazott,

a könyv egy kollázs, olyanok is megszólalnak benne, akik már nem élnek, de valahol, valamikor nyilatkoztak apuról. Pozitív hangulatú könyvet szerettem volna írni, apunak az volt a hitvallása, hogy a futball örömjáték.

A Verebes Józsefről szóló, több, mint hetven, személyes visszaemlékezést tartalmazó könyv bemutatóján egyik kedvenc tanítványa, a huszonhétszeres válogatott Hannich Péter mesélte, amikor a Mágus először belépett a Rába ETO öltözőjébe, majd rögvest közölte, az addig legjobb esetben is csak középcsapatból bajnokcsapat lesz, mindenki bolondnak tartotta az akkor negyven éves, ifjú edzőt. Ám az 1981-86 közötti időszak, a város első bajnoki címei, a nemzetközi kupaszereplések bebizonyították, Verebes nem beszélt a levegőbe.

“Az én Mágusom” című könyvet március 20-án 17 órától, természetesen Győrben, a megyei könyvtár nagytermében, egy közönségtalálkozó keretein belül, a győri “Aranycsapat” tagjaival közösen is bemutatja a szerző.

Március 26-án pedig, a soros bajnoki meccs előtt Verebes-emlékművet avatnak az ETO- pályán.

Verebes József a “mágiáról”

„Mágia? Áh Hülyeség! Inkább pszichológia. Bár… azt hiszem, tényleg van bennem valami erő (…) én eléggé elesett ember vagyok a magánéletben (…) a családom nélkül egy nagy nulla vagyok. Talán még gátlásos is (…) De ha bemegyek az öltözőbe és látom azokat a tekinteteket…

Néznek rám, tőlem várnak valamit. Akkor tényleg mintha valami erő szállna meg. Mintha tízszer nagyobb és erősebb lennék. És akkor megpróbálom átadni ezt az erőt a játékosoknak. Egyszerűen tudom mit kell mondani, mit kell csinálni. És szinte látom, hogy átmegy ez az erő beléjük. Kimennek a pályára és fantasztikus dolgokat csinálnak. Hát ez az én doppingom.” (Forrás: Futball 7,’92.09.16.)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik