Nem tudom akad-e valaki az olvasók közül, aki emlékszik Olga Korbutra. Az amúgy fehérorosz születési rendkívül kecses, csinos tornászlány az 1972-es müncheni olimpián nyert három aranyat, amit 1976-ban, Montrealban egy újabbal fejelt meg.
Ez a kis copfos tornász felborította a szertorna hagyományait. A hatvanas évek végéig a sportágat az érettebb nők, a huszonéves sportolók uralták, erre megjelent ez a bájos és hihetetlenül ügyes csitri, aki 17 évesen már háromszoros olimpiai bajnoknak mondhatta magát, ráadásul gerendán hátraszaltózott, amit előtte nem próbált meg senki.
Ő volt az első igazi média kedvenc, imádta a kamera, amivel iszonyatosan sokat tett a sportág népszerűsítéséért.
Na mármost, Korbutot 1988-ban mindezért elsőként vették fel a tornászok halhatatlanjai közé, majd a keleti blokk széthullását követően 1991-ben az Egyesült Államokba költözött. Úgy látszik azonban az Újvilágban nem minden úhy sikerült számára, ahogy eltervezte, mert most az 1994-ben a Sport Ilustrated szavazásán az előző negyven év legnagyobb sportolói közé választott tornásznő pénzügyi problémái miatt eladott gyűjteményéből két ötkarikás arany- és egy ezüstérmet (ezt is Montrealban és gerendán szerezte), illetve további kupákat, trófeákat.
A 61 éves, jelenleg Arizonában élő Korbut ezzel minden bizonnyal bebiztosította további nyugdíjas éveit. Az vesse rá az első követ, aki a helyzetében nem így tett volna.
