Poszt ITT

Trump éppen most ismeri el a dzsihádot

Jászberényi Sándor
Jászberényi Sándor

újságíró, haditudósító, író. 2017. 01. 30. 12:46

Amikor ezeket a sorokat írom, az Egyesült Államokban tömegek várakoznak a repülőtereken, menekültek, arab országokból érkezők. Nem, vagy csak nehézkesen tudnak bejutni az országba, mert Donald Trump egy tollvonással életbe léptette a „Muslim ban”-t. Ezzel az amerikai külpolitika Közel-Kelet politikájának egyik legsötétebb jelenetéhez érkeztünk el.

Félreértés ne essék, a rossz külpolitikai lépésekért sosem kellett az Egyesült Államoknak a szomszédba mennie tanácsért, elég, ha megnézzük, hogyan teljesítettek Irakban és Afganisztánban, mivel indokolták a terror elleni harcot, és ennek mi lett az ára, mind az Egyesült Államokban, de főleg a megszállt térségekben.

A Trump-rendelet azonban egy új korszakot jelöl a Közel-Keleten, gyakorlatilag legitimálja a szalafita dzsihádi csoportok retorikáját.

Ahhoz, hogy megértsük, hogy új határozatával mekkora károkat okozott Trump, érdemes átvennünk a politikai iszlamizmus egyik legfontosabb doktrínáját és ennek fejlődését.

A modern kori politikai iszlamizmusának a legfontosabb terminusa a Dzsihád és annak újraértelmezése. Az Iszlámban (beleértve a Kegyes Koránt, a Szunnát és a Hádiszt) a szent háború csak és kizárólag két feltétel együttállásával teljesülhet:

  1. Támadás alatt áll a muszlimok közössége.
  2. Hitetlenek, vagyis nem muszlimok támadják.

Ez a két feltétel gyakorlatilag a XX. század elejéig nagyban behatárolta a dzsihád lehetőségeit, egészen pontosan a minden militáns dzsihadista szervezet atyjaként elhíresült Szájed Khutub megjelenéséig. Khuttub a mérföldkövek címet viselő munkájában ugyanis újraértelmezi nem a dzsihád, de a muszlim szó jelentését. Konkrétan azt állítja, hogy az ummah (a muszlimok közössége) egy jelentős része visszatért az iszlám előtti (Dzsahili) időszakhoz és csak névleg muszlim, valójában hipokrita. Rájuk tehát kiterjeszthető a dzsihád.

Khuttub inspirációjaként jöttek létre a nagy terrorszervezetek.

A kezdetekben kifejezetten militáns Muzulmán Testvériség, és minden, a mai napig aktív terrorszervezet is. Mielőtt azt gondolnánk, hogy a „globális dzsihád” egyedül a nyugatot érintené, keressünk rá, hány merénylet történt tavaly a Közel-Keleten. Az iszlamista terrorizmus mindig is az arab országokat sújtotta leginkább.

A dzsihadista szervezetek a létrejöttük óta elsősorban a khuttub-i dzsahili eszmével toboroztak. Potenciális követőiket azzal próbálták meggyőzni, hogy a saját kormányaik hitetlenek, valamint, hogy a muszlimok közössége támadás alatt áll a nyugat részéről.

A muszlimok többsége ezekre az érvekre immunis maradt. Egyrészt a hagyományok direkt értelmezése miatt, másrészt, mert a háborúkat, bármennyire is szerették volna a dzsihadista szervezetek, jogos/jogtalan politikai manőverként értelmezték, aminek nem az Iszlám és a muszlimok voltak a célpontjai.

Napjaink legismertebb terrorszervezete, az Iszlám Állam külön kifejezéseket is kreált arra, hogy még inkább a hagyományokhoz köthető dzsihádról beszélhessen.

„Kereszteseknek” nevezték a nyugatiakat, és minden narrációjuk csöpögött attól, hogy meggyőzzék a potenciális tagjaikat, hogy az Ummah támadás alatt áll. Ez nem sikerült nekik, mint ahogyan az Al-Kaidának sem sikerült még Irak amerikai megszállása alatt.

Ennek elsősorban az az oka, hogy még a republikánus párt képviselői, a Bush-adminisztráció is extra erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy hangsúlyozza: a háború nem a muszlimok ellen zajlik, a muszlimok vallásuk miatt nem célpontok. Persze az át nem gondolt háborúk, a rendezés káoszba fulladása alaposan megtépázta az amerikaikról kialakult pozitív képet a világban, de az eddigiek nem foghatóak ahhoz, ami majd ezután következik.

Trump a muszlimokat célzó határozatával ugyanis éppen most legitimálta az Iszlám Állam, és az egész dzsihadista blokk retorikáját. A határozat ugyanis, bár Trump adminisztrációja már próbálja tompítani az élét, az egész Ummah ellen szól, kifejezetten a muszlimokat célozza meg. Hagyományos értelemben is legitimálja a dzsihádot.

Sokan lesznek a Közel-Keleten, akik majd próbálják magyarázni Trump populista lépését, de egy jelentős szeletet ez a határozat egészen biztosan radikalizálni fog – pláne, ha ez a tendencia folytatódik majd az Egyesült Államokban.

Trump adminisztrációja persze ügyelt arra, hogy a legbefolyásosabb arab országok, mint Egyiptom vagy Szaúd-Arábia ne kerüljenek a listára, de a közvélemény már „Muszlim kitiltó határozatról” beszél. A kérdés az, hogy, ha ilyen ütemben haladnak, meddig lesz vállalható Egyiptomnak és Szaúd Arábiának a szövetségesi szerep.

A jelenlegi elnöki határozat nagyon komoly fegyvert ad a dzsihadisták kezébe, kétségünk ne legyen arról, hogy élni is fognak vele. Kizárt, hogy ne jelenjen meg a propagandájukban, beszédeikben.

Ez alsó hangon is pár ezer új dzsihadistát jelent, akik égni fognak a vágytól, hogy a mennyekbe repítsék magukat pár civil holtestén keresztül Európában és az Egyesült Államokban.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.