„Jó’van na, csak vicc volt” – kábé így foglalható össze Falus Ferenc, illetve pártja(i) reakciója, miután a sajtó pislogva, értetlen arccal vette tudomásul, hogy mikor felbukkant az Ökotárs vegzálása ellen szerveződött civil tüntetésen, saját bevallása szerint azt sem tudta, hol van és mi történik.
Fotók: Neményi Márton
Hétfő reggel akkora rohamosztagos horda szállta meg a norvég pénzeket továbbosztó, a kormányt régóta idegesítő Ökotárs Alapítványt, amekkorával akár a józsefvárosi droghálózatot is fel lehetne számolni. Állítólag hűtlen kezelés és jogosulatlanul folyósított kölcsönök miatt vették blokád alá az irodát, tiltották meg a kommunikációt és vitték el az alapítvány vezetőjét, valójában azonban – ezt később nem is titkolták – a kormányt különösen idegesítő kisebbségpárti, jogvédő és hasonló, tehát eredendően a Fidesszel szemben álló, norvégok által is támogatott tizenhárom szervezet szerződéseire voltak kíváncsiak.
Estére tüntetés szerveződött az alapítvány előtt, ahol megjelent a budapesti ellenzék arca és – ha rajtuk múlik – leendő főpolgármestere, Falus Ferenc is. Úgy tűnik, nem sok vizet zavart, nem beszélt, nem nyilatkozott – ez persze kifejezetten jófejség egy politikustól ilyen helyzetben, legalább nem emeszpézett össze mindent –, kivéve a hvg.hu-nak: kérdésükre elmondta, nem is ide jött, csak fagyizott az unokáival, nem is érti, mi itt ez a sok rendőr. Később közleményben állította: ez persze csak vicc volt, kár, hogy a cinikus sajtó képes úgy beállítani, mintha tényleg fogalma sem lenne, mi történik körülötte (egyébként nem ez lenne az első eset), a sajtóügyeit is intéző Együtt pedig megerősítette mindezt, hozzátéve, kár, hogy a cinikus sajtó nem idézte az igazán fontos mondatát, tehát hogy ő támogatná és nem támadná a civileket.
Megértette mindenki a fenti sztorit? Vettünk egy mély levegőt? Akkor próbáljuk meg értelmezni. Több lehetőség van.
1. Falus Ferenc tényleg fagyizott, tényleg véletlenül keveredett oda és – bár másról sem szóltak a híradások egész nap – tényleg nem tudta, mi folyik ott. Ennek ellentmond, hogy a hvg-nek azért emlegetett valami civileket, unokák nem voltak sehol, fagyi sem volt a kezében – vagyis nem tudjuk, de csak megírták-megfotózták volna –, illetve, hogy egy közéletileg minimálisan tájékozott ember egyszerűen nem lehet ennyire ostoba, még egy politikus sem, még Falus Ferenc sem. Marad tehát az, hogy…
2. Tényleg vicc akart lenni, azaz a wikiszótár szerint nevetést kiváltó kimondott vagy megtett dolog, ami meghökkentő hatást kelt, így eltér az elvárttól vagy megszokottól; tréfa, móka. A nevetést kivéve ez stimmel is, bár Falus semmi olyan gesztust nem tett, ami alapján a hallgatóságnak le kellett volna esnie, hogy ez csak poén. Persze szerintünk is inkább Monty Python, mint Sas József, de hát az ország túlnyomó része nem intelligens brit abszurd humoron szocializálódott. Nem tudom, biztató vagy aggasztó jel-e, hogy ilyen összetett gondolkodást néz ki belőlünk a főpolgármester-jelölt. Ha pedig már itt tartunk…
3. Falus Ferenc az elmúlt évtizedek legeredetibb, legnagyobb hatású performanszművésze. Ezt eddig is gyanítottuk, a fagyigate pedig csak megerősíti a sejtést. Szürreális, nyomasztó, a magyar film legnagyobb pillanatait idéző ice bucket-videó, az azt övező nyilatkozatok („azt hittem, csak deréktől felfelé látszom”), furcsa programbemutató, a lómotívum tudatos, következetes alkalmazása, gyilkos humor naiv arccal, a nép egyszerű gyermekének szerepében előadva és így tovább, szóval a közönség teljes zavarba ejtése és zavarban tartása. Ahogy csak a legnagyobbak tudták Andy Kaufmantól a magyar undergroundon (FeLugossy László, ef Zámbó István, Wahorn András) át a Bëlga együtteseig.
Lehet, hogy idealista vagyok, de én az utóbbiban hiszek. Falus Ferenc neve sokszor előkerül még a választásokig és az esélyeitől függetlenül biztos vagyok benne, hogy performanszról performanszra tökéletesíti majd művészetét, hogy aztán eltűnjön a semmibe és – ahogy az igazi profikhoz illik – több kérdő- mint felkiáltójelet hagyjon maga után. Jobban tesszük hát, ha rögzítünk, elmentünk és archiválunk mindent, amit csinál – én ott leszek, ahol csak megjelenik –, hiszen évtizedek múlva a Falus-dosszié segít majd, hogy gyermekeink, unokáink megértsék, mi történt a tízes években Magyarországon.
