monoszkóp (Array)
Média

A TV2-nél hitelesebbnek találják a magyarok az állami tévéket

Szalay Dániel
Szalay Dániel

2016. 11. 25. 15:10

A Mérték Médiaelemző Műhely megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által idén ősszel elvégzett kutatás szerint a megváltozott médiastruktúrák ellenére meglehetősen állandóak a magyarok tájékozódási, médiafogyasztási szokásai. Az emberek jelentős része szerint a Fidesz túlsúlyba került a médiában - pedig a kutatás még az előtt készült, hogy a Mediaworks a felcsúti polgármesterhez közeli Opimushoz került volna, illetve bezárták volna a Népszabadságot. A felmérés szerint egyébként a magyarok az állami, közszolgálati csatornákat is hitelesebbnek tartják a TV2-nél.
Korábban a témában:

Így készült a kutatás

A kutatást a Mérték Médiaelemző Műhely megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet végezte személyes megkérdezéssel, 1200 fős mintán. A minta a súlyozás után tükrözi a 18 éves és idősebb magyarországi népesség összetételét. Az adatfelvételre még a Népszabadság bezárását megelőzően, 2016. szeptember 9-13. között került sor.

A kutatás részben megismételte a 2014-ben és 2015-ben elvégzett felmérés kérdéseit. A statisztikai hibahatár a teljes mintát tekintve +/-3 százalékpont volt, a kisebb részcsoportok esetében ennél nagyobb.

A Mérték Médiaelemző Műhely megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által készített, most publikált kutatás egyik legfőbb megállapítása, hogy még a médiastruktúrában, a tulajdoni viszonyokban és ezáltal a tartalomban bekövetkezett változások is alig gyakorolnak hatást a fogyasztásra ilyen rövid távon. A televízióból való tájékozódásra alig voltak hatással az elmúlt időszak változásai, az Andy Vajna kormánybiztos által megkaparintott TV2 nézőinek száma lényegében változatlan; az állami tévécsatornák pedig ugyan veszítettek 5 százaléknyi korábbi nézőt, de nyertek is közel ennyit. A Magyar Nemzet elveszítette a változások miatt az olvasótáborának negyedét, de a politikai napilap igen alacsony olvasottsága miatt ez összességében alig látható változás a teljes népességet tekintve (1 százalék). A HírTV veszített még kimutatható mértékben közönséget: a válaszadók 3 százaléka válaszolta, hogy korábban nézte, és 5 százalékponttal alacsonyabb a jelenlegi nézők aránya a 2014-15-ben mértnél.

Csökkent a megyei lapok olvasószáma

A tulajdonviszonyok változásának hatásánál a jelek szerint lényegesebb (és gyorsabb) folyamat a nyomtatott sajtótermékek, különösen a politikai napilapok jelentőségének visszaszorulása a közéleti tájékozódásban. A megyei napilapok olvasóinak aránya az elmúlt évben 34-ről 24 százalékra csökkent. Összességében a politikai napilapokból és megyei napilapokból (ide értve a korábbi Metropolt és a jelenlegi Lokált) az elmúlt években még a lakosság 47 százaléka tájékozódott valamilyen gyakorisággal, jelenleg pedig már csak 33 százalékuk. A megyei napilapok olvasóinak megfogyatkozása mellett ebben a folyamatban a Metropol megszűnése is nagy szerepet játszik, de része a többi napilap ilyen távon nehezen kimutatható, de folyamatos példányszámcsökkenése is – állapítja meg a Mérték és a Medián közös tanulmánya, mely arra is kitér, hogy a Magyar Idők rendkívül alacsony olvasottsággal lépett be a politikai napilapok piacára, így nem tudta lényegesen befolyásolni ezeket a folyamatokat. (A Magyar Idők egyébként rejtegeti a példányszámával kapcsolatos adatokat, illetve nem is auditáltatja a lapot.)

A Mérték és a Medián közös tanulmánya szerint a megyei lapok közönsége legalább heti rendszerességgel tájékozódik valamely országos médiumból is. A válaszok alapján a megyei lapok olvasói az egyéb médiumok fogyasztásában nem mutatnak érdemi eltérést az átlagos hírfogyasztási szokásoktól. Vagyis az nem állítható, hogy pusztán a megyei lapok közönsége a megyei lapok esetlegesen egyoldalú tájékoztatásával szemben védtelenek lennének.

Tájékozódás napilapokból
Tájékozódás napilapokból

Kevesen érdeklődnek nagyon a közéleti hírek iránt

Ahogy összességében a médiafogyasztási szokások, úgy a politikai iránti érdeklődés is meglehetősen állandó képet mutat az elmúlt években: egy 10 százalék alatti szűk kisebbség érdeklődik nagyon a közéleti kérdések iránt, a lakosság közel kétharmada közepesen vagy kicsit és közel egyharmad teljesen távol tartja magától a témát. A felnőtt népesség kimagasló többsége kevésnek ítéli meg az általa tájékozódásra fordított időt (82 százalék) és 40 százalékuk szerint ez az elmúlt években még csökkent is. Ahhoz képest, hogy a felnőtt népesség harmadát egyáltalán nem érdekli a politika saját bevallása szerint, viszonylag alacsonynak tekinthető azok aránya, akik a kutatás során adott válaszaik alapján egyáltalán nem tájékozódnak: 8 százalék. További 14 százalékra jellemző, hogy nem tájékozódik rendszeresen semmilyen forrásból. Figyelemreméltó az egyáltalán nem, vagy nem rendszeresen tájékozódók magas aránya a 30 alatti korosztályban (összesen 32 százalék).

Elfordulnak a közéleti hírektől a fiatalok

Nem meglepő módon a pártpreferenciával nem rendelkezők és a saját bevallásuk szerint a politika iránt csak kicsit vagy egyáltalán nem érdeklődők körében az átlagosnál jóval magasabb arányban találjuk azokat, akik nem fordítanak időt arra, hogy politikai, közéleti eseményekről tájékozódjanak.

Főleg tévéből és a netről tájékozódunk a közéletről

A televízió dominanciája a közéleti tájékozódás terén töretlen, de a nyomtatott sajtótermékeket és a rádiót már egy ideje megelőzi az internet is ezen a területen.

Az internet a 18-29 évesek csoportjában megközelíti, de nem éri el a televízió jelentőségét: az internetet az átlagosnál magasabb (44 százalék), a televíziót pedig alacsonyabb arányban (53 százalék) használják tájékozódásra. Még az internethasználók körében is megfigyelhető a televízió kiemelkedő szerepe: ebben a csoportban a televíziót 88 százalék, az internetet pedig 75 százalék használja valamilyen gyakorisággal tájékozódásra. A televízió kizárólagossága a közéleti, politikai tájékozódásban az időseknél (60 éven felüliek) és a legfeljebb 8 általános iskolai osztály végzettséggel rendelkezőknél gyakori jelenség (18, illetve 24 százalék az egyes csoportokban). Kizárólag internetről nagyon kevesen tájékozódnak, ők elsősorban a legfiatalabb, 30 év alatti korcsoportból kerülnek ki (6 százalék) – olvasható a tanulmányban.

Elsődleges tájékozódási források
Elsődleges tájékozódási források

A kereskedelmi csatornákhoz jobban ragaszkodik a magyar

A televízió tájékozódásban betöltött szerepe alapján nem meglepő, hogy a legtöbben ettől a médiumtípustól válnának meg legnehezebben, de igen magas azok aránya, akik szerint, ha csak egy típusból lehet tájékozódni, akkor az internet bizonyul a legfontosabbnak. A televíziókon belül jóval nagyobb a ragaszkodás a kereskedelmi csatornákhoz, mint a közszolgálatiakhoz (48 versus 8 százalék).

Kit zavarnak a sporteseményeket megszakító rövid híradók?

A kutatás során kitértek a kiemelt sporteseményekkor (foci-Eb, olimpia) rendkívül széles tömegeket elérő, egy perces híradókhoz, melyek sportcsatorná közben láthatók. A kutatás tanulságai szerint a felnőtt lakosság 59 százaléka szokott látni egyperces híradókat sportcsatornákon. Körükben egyharmad azok aránya, akiket zavar és kétharmad azoké, akiket inkább nem zavar a jelenség. A kormánypárti szavazókat zavarja legkevésbé, de viszonylag alacsony az érzékenység az ellenzéki szavazók körében is.

Az idősek és az alacsony végzettségűek tájékozódnak a legkevésbé

A kutatásban megismert fogyasztási szokásokból kiindulva tájékozódási csoportokat, klasztereket azonosítottak a politikai, közéleti témában tájékozódók körében. Ennek tanulsága, hogy van egy igen széles, rendkívül szűk körűen tájékozódó, a tájékozódók csoportjának 46 százalékát kitevő réteg, amelynek médiafogyasztásában a televíziónak van a legnagyobb szerepe. Szintén viszonylag széles réteget jellemez az internetközpontú tájékozódás (36 százalék). Csaknem 10 százalék rendkívül széles körűen, hangsúlyosan mégis rádióból tájékozódik – feltehetően autóban, illetve más tevékenységek háttértevékenységeként –, és egy ugyanekkora csoport információszerzésében játszanak kiemelkedő szerepet a politikai napilapok.

Az első, a szűk körű tájékozódással jellemezhető csoportba az idősek és alacsony végzettségűek rendkívül magas hányada tartozik (66, illetve 74 százalék), tehát éppen az a csoport, amelyre eleve a tájékozódás is az átlagosnál kevésbé jellemző. Az internetközpontú tájékozódás leginkább a fiatalokat jellemzi, de a középkorúak és a fiatalok közötti különbségnél jóval hangsúlyosabb a legidősebb (60 év feletti) korosztály lemaradása. A magas iskolai végzettség is az internetre fókuszáló tájékozódásnak kedvez, a diplomások körében többségben vannak (52 százalék) az ebbe a tájékozódási csoportba tartozók. A széles körűen, de hangsúlyosan rádióból tájékozódók és a politikai napilapokhoz kötődők csoportja ugyancsak a diplomások körében jelentősebb az átlagosnál.

Leginkább a jobbikosokra jellemző az internetközpontúság

A válaszadók pártpreferenciája a tájékozódási csoportokkal annyiban van összefüggésben, hogy a különböző pártok szavazóinak átlagos életkora igen eltérő, így az életkor hatása megmutatkozik a különbségekben: a Jobbik szavazói például az átlagosnál magasabb arányban találhatók meg az internetközpontú fogyasztással jellemezhető csoportban. Fontos még kiemelni, hogy a pártnélküliek 60 százaléka a szűk körű, leginkább televíziós fogyasztással jellemezhető csoportba tartozik.

Az internetes tájékozódás alternatív csatornái: Facebook, blogok

A Facebook-használók aránya nem változott lényegesen az elmúlt évben: a két százalékpontos növekedés nem tekinthető szignifikánsnak. Továbbra is nagyon karakteresen határozza meg a jelenlétet a közösségi oldalon az életkor, és ennél valamivel kevésbé erősen, de szintén határozottan az iskolai végzettség.

Enyhén nőtt az elmúlt évben a Facebookot tájékozódásra, közéleti információszerzésre használók aránya. Ennek eredményeképpen ma a felnőtt népesség 36 százaléka, a facebookozók 74 százaléka használja valamilyen gyakorisággal közéleti információk szerzésére a közösségi oldalt.

Az ellenzékiek jobban támaszkodnak a Facebookra

A szavazói csoportok közül a Jobbik-szavazók körében volt kimagasló az elmúlt években a Facebook-jelenlét. Ez a különbség mára lényegében eltűnt. A különböző életkori csoportokon belül sem kimagasló a jobbikosok Facebook-aktivitása, tehát nem a szavazói csoport esetleges átrendeződése magyarázza a változást. Inkább arról lehet szó, hogy a Jobbik egyre kevésbé van kiszorítva a fontosabb médiumokból, egyre kevésbé szorul ki a Facebookra. Akárcsak magánál a Facebook-használatnál, a facebook-on történő tájékozódásnál is megfigyelhető, hogy a korábbi évekkel szemben már nem emelkedik ki a Jobbik-szavazók aktivitása a többi szavazói csoporthoz képest. Jelenleg az ellenzéki szavazókra általában igaz, hogy magasabb arányban tájékozódnak a Facebookon, mint a kormánypárti szavazók és a pártnélküliek.

Nem változott az elmúlt évben a politikai, közéleti témájú blogokat olvasók aránya

A blogolvasás az internethasználat elterjedtségével összefüggésben az átlagosnál jóval kevésbé jellemző az idősekre és alacsony iskolai végzettségűekre. Amennyiben az internethasználók körében vizsgáljuk, ennek a két csoportnak a hátránya jóval kevésbé szembetűnő, de fennmarad, tehát a műfaj önmagában jobban vonzza a fiatalokat és magas végzettségűeket.

Kormánypárti túlsúlyt látnak a válaszadók a médiában

A felnőtt népesség többsége (57 százalék) elégedetlen a tájékozódási lehetőségekkel, úgy gondolja, hogy az egyik politikai oldal álláspontja mindig nagyobb hangsúlyt kap. Ez pedig jelenleg a válaszadók kétharmada szerint a Fidesz álláspontjának a túlzottan hangsúlyos megjelenéséhez vezet. Figyelemreméltó, hogy még a kormánypárt szavazói körében is többségben vannak azok, akik szerint a Fidesznek van jelenleg nagyobb befolyása a médiában. A közbeszédben ma is fel-felbukkanó „baloldali liberális médiatúlsúly” helyett a közönség egyértelműen kormánypárti médiatúlsúlyt érzékel. Csak a kormánypárti szavazók között vannak többségben azok, akik elégedettek a tájékozódási lehetőségekkel, de még körükben is csak 56 százalék vélekedik így.

Fideszes túlsúly a médiában
Fideszes túlsúly a médiában

Az ellenzéki szavazók igen kritikusak: a Jobbik nélküli ellenzék táborának 77 százaléka, a Jobbik-szavazók 70 százaléka szerint elfogult a média.
A nagyarányú elégedetlenség ellenére elmondható, hogy a „közszolgálati” televíziók hitelessége még ma is igen magas a válaszadók szemében. Spontán említette az összes megkérdezett 33, a széles körben tájékozódók 44 százaléka, mint leginkább megbízható, hiteles forrást. Még az ellenzéki szavazók között is viszonylag magas a közmédia megbecsültsége információforrásként. Úgy tűnik, a „közszolgálati” jelleg a tájékoztatási tevékenységgel kapcsolatos erőteljes kritikák ellenére is nagyon komoly hitelességnövelő tényező, illetve a televízió mint médium jelentős hitelesítő erővel rendelkezik.

A hitelességi lista élén az RTL, a TV2 az állami tévék mögött

A hitelességi listát a teljes népesség körében az RTL Klub vezeti. Ez annyiban nem meglepő, hogy a hitelesség kérdése szorosan összefügg a tájékozódásban betöltött szereppel: a válaszadók jelentős hányada azokat a forrásokat jelölte meg hitelesként, amelyeket ő maga használ, az RTL Klub pedig a legszélesebb körben használt információforrás. Érdekesség viszont, hogy a TV2 jelentősen elmarad mögötte és meg is előzik az állami (közszolgálati) tévécsatornák.

Médiatermékek hitelességi mutatói
Médiatermékek hitelességi mutatói

Kiderült, mennyire figyelünk oda az ellenvéleményre

A lakosság negyedére jellemző, hogy saját bevallása szerint a saját politikai nézeteihez közelálló hírforrásokat, véleményeket keresi a tájékozódása során. A válaszok alapján a többség elolvassa, meghallgatja a másik oldal híreit, véleményeit is. A saját bevallásuk szerint egyoldalúan tájékozódók aránya csökkent az elmúlt évben: 2014-15-ben 31 százalék volt. A kormánypárti szavazók a válaszaik alapján kevésbé ragaszkodnak a saját oldaluk álláspontjához. Leginkább a Jobbik-szavazókra jellemző, hogy azokat a tartalmakat keresik, amelyek megerősítik a világnézetüket, véleményüket.

Összesen a válaszadók 31 százalékánál sikerült kimutatni, hogy különböző politikai oldalakhoz sorolható médiumokból tájékozódik: 9 százalék mind kormánypárti, mind baloldali/liberális, mind radikális jobboldali; 20 százalék kormánypárti és baloldali/liberális; 2 százalék pedig kormánypárti és jobboldali radikális forrásokból is tájékozódik. Minden oldal véleményét a konkrét médiumok vizsgálata alapján tehát csupán a lakosság 9 százaléka követi.

A felnőtt népesség több mint ötödére jellemző, hogy csak kormánypárti forrásból tájékozódik, a vizsgált forrásokból nem tájékozódókon kívül ez a legnagyobb csoport. A csak kormánypárti médiumból tájékozódók csoportja valószínűleg köszönheti a számosságát annak, hogy a közmédiát a fenti módszer alapján kormánypárti médiumként azonosítottuk, így azok a rétegek, amelyeknek a tagjai elsősorban ehhez az információforráshoz férnek hozzá, szükségképpen az egyoldalúan tájékozódók csoportját gyarapítják.

A kutatás készítői azt is megállapították, hogy hogy a Fidesz-szavazók saját bevallásuk szerint nyitottabbak, mint az ellenzéki szavazók. A ténylegesen olvasott, hallgatott, nézett információforrások azonban cáfolják ezt az összefüggést. A jelek szerint a kormánypárti szavazók igen nagy hányada (36 százalék) csak kormánypárti forrásból tájékozódik, miközben a baloldali ellenzéki szavazók körében csak 14 százalék a saját oldal hírforrásaira korlátozódó tájékozódás, a Jobbik-szavazóknak pedig mindössze 7 százaléka keresi egyoldalúan a jobboldali-radikális médiumokban az információkat, véleményeket.

A kutatás kitért arra a kérdésre is, hogy a hírek, tudósítások és a vélemény jellegű tartalmak közül melyek a népszerűbbek. Ennek tanulsága szerint kimondottan a véleményeket a lakosság nagyon kis hányada preferálja (5 százalék); a többség inkább a híreket, tudósításokat (48 százalék), illetve mindkét típusú tartalmat (42 százalék) keresi. Sem a szocio-demográfiai különbségek, sem a pártpreferencia mentén nem különböznek lényegesen a válaszadók ezen a téren. A különböző korcsoportba tartozók között figyelhető meg szignifikáns különbség: a fiatalok és az idősek a középkorúakhoz képest jobban ragaszkodnak a hírekhez a véleményekkel szemben.

A kutatást teljes egészében ide kattintva érheti el.

Ha még érdekli a reklámpiac: cmsales.hu (x)
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Swedish director Ruben Ostlund delivers a speech on stage after he was awarded with the Palme d'Or for the film 'The Square' on May 28, 2017 during the closing ceremony of the 70th edition of the Cannes Film Festival in Cannes, southern France.  / AFP PHOTO / Alberto PIZZOLI
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.