monoszkóp (Array)
Média

A TV2-nél hitelesebbnek találják a magyarok az állami tévéket

Szalay Dániel
Szalay Dániel

2016. 11. 25. 15:10

A Mérték Médiaelemző Műhely megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által idén ősszel elvégzett kutatás szerint a megváltozott médiastruktúrák ellenére meglehetősen állandóak a magyarok tájékozódási, médiafogyasztási szokásai. Az emberek jelentős része szerint a Fidesz túlsúlyba került a médiában - pedig a kutatás még az előtt készült, hogy a Mediaworks a felcsúti polgármesterhez közeli Opimushoz került volna, illetve bezárták volna a Népszabadságot. A felmérés szerint egyébként a magyarok az állami, közszolgálati csatornákat is hitelesebbnek tartják a TV2-nél.
Korábban a témában:

Így készült a kutatás

A kutatást a Mérték Médiaelemző Műhely megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet végezte személyes megkérdezéssel, 1200 fős mintán. A minta a súlyozás után tükrözi a 18 éves és idősebb magyarországi népesség összetételét. Az adatfelvételre még a Népszabadság bezárását megelőzően, 2016. szeptember 9-13. között került sor.

A kutatás részben megismételte a 2014-ben és 2015-ben elvégzett felmérés kérdéseit. A statisztikai hibahatár a teljes mintát tekintve +/-3 százalékpont volt, a kisebb részcsoportok esetében ennél nagyobb.

A Mérték Médiaelemző Műhely megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által készített, most publikált kutatás egyik legfőbb megállapítása, hogy még a médiastruktúrában, a tulajdoni viszonyokban és ezáltal a tartalomban bekövetkezett változások is alig gyakorolnak hatást a fogyasztásra ilyen rövid távon. A televízióból való tájékozódásra alig voltak hatással az elmúlt időszak változásai, az Andy Vajna kormánybiztos által megkaparintott TV2 nézőinek száma lényegében változatlan; az állami tévécsatornák pedig ugyan veszítettek 5 százaléknyi korábbi nézőt, de nyertek is közel ennyit. A Magyar Nemzet elveszítette a változások miatt az olvasótáborának negyedét, de a politikai napilap igen alacsony olvasottsága miatt ez összességében alig látható változás a teljes népességet tekintve (1 százalék). A HírTV veszített még kimutatható mértékben közönséget: a válaszadók 3 százaléka válaszolta, hogy korábban nézte, és 5 százalékponttal alacsonyabb a jelenlegi nézők aránya a 2014-15-ben mértnél.

Csökkent a megyei lapok olvasószáma

A tulajdonviszonyok változásának hatásánál a jelek szerint lényegesebb (és gyorsabb) folyamat a nyomtatott sajtótermékek, különösen a politikai napilapok jelentőségének visszaszorulása a közéleti tájékozódásban. A megyei napilapok olvasóinak aránya az elmúlt évben 34-ről 24 százalékra csökkent. Összességében a politikai napilapokból és megyei napilapokból (ide értve a korábbi Metropolt és a jelenlegi Lokált) az elmúlt években még a lakosság 47 százaléka tájékozódott valamilyen gyakorisággal, jelenleg pedig már csak 33 százalékuk. A megyei napilapok olvasóinak megfogyatkozása mellett ebben a folyamatban a Metropol megszűnése is nagy szerepet játszik, de része a többi napilap ilyen távon nehezen kimutatható, de folyamatos példányszámcsökkenése is – állapítja meg a Mérték és a Medián közös tanulmánya, mely arra is kitér, hogy a Magyar Idők rendkívül alacsony olvasottsággal lépett be a politikai napilapok piacára, így nem tudta lényegesen befolyásolni ezeket a folyamatokat. (A Magyar Idők egyébként rejtegeti a példányszámával kapcsolatos adatokat, illetve nem is auditáltatja a lapot.)

A Mérték és a Medián közös tanulmánya szerint a megyei lapok közönsége legalább heti rendszerességgel tájékozódik valamely országos médiumból is. A válaszok alapján a megyei lapok olvasói az egyéb médiumok fogyasztásában nem mutatnak érdemi eltérést az átlagos hírfogyasztási szokásoktól. Vagyis az nem állítható, hogy pusztán a megyei lapok közönsége a megyei lapok esetlegesen egyoldalú tájékoztatásával szemben védtelenek lennének.

Tájékozódás napilapokból
Tájékozódás napilapokból

Kevesen érdeklődnek nagyon a közéleti hírek iránt

Ahogy összességében a médiafogyasztási szokások, úgy a politikai iránti érdeklődés is meglehetősen állandó képet mutat az elmúlt években: egy 10 százalék alatti szűk kisebbség érdeklődik nagyon a közéleti kérdések iránt, a lakosság közel kétharmada közepesen vagy kicsit és közel egyharmad teljesen távol tartja magától a témát. A felnőtt népesség kimagasló többsége kevésnek ítéli meg az általa tájékozódásra fordított időt (82 százalék) és 40 százalékuk szerint ez az elmúlt években még csökkent is. Ahhoz képest, hogy a felnőtt népesség harmadát egyáltalán nem érdekli a politika saját bevallása szerint, viszonylag alacsonynak tekinthető azok aránya, akik a kutatás során adott válaszaik alapján egyáltalán nem tájékozódnak: 8 százalék. További 14 százalékra jellemző, hogy nem tájékozódik rendszeresen semmilyen forrásból. Figyelemreméltó az egyáltalán nem, vagy nem rendszeresen tájékozódók magas aránya a 30 alatti korosztályban (összesen 32 százalék).

Elfordulnak a közéleti hírektől a fiatalok

Nem meglepő módon a pártpreferenciával nem rendelkezők és a saját bevallásuk szerint a politika iránt csak kicsit vagy egyáltalán nem érdeklődők körében az átlagosnál jóval magasabb arányban találjuk azokat, akik nem fordítanak időt arra, hogy politikai, közéleti eseményekről tájékozódjanak.

Főleg tévéből és a netről tájékozódunk a közéletről

A televízió dominanciája a közéleti tájékozódás terén töretlen, de a nyomtatott sajtótermékeket és a rádiót már egy ideje megelőzi az internet is ezen a területen.

Az internet a 18-29 évesek csoportjában megközelíti, de nem éri el a televízió jelentőségét: az internetet az átlagosnál magasabb (44 százalék), a televíziót pedig alacsonyabb arányban (53 százalék) használják tájékozódásra. Még az internethasználók körében is megfigyelhető a televízió kiemelkedő szerepe: ebben a csoportban a televíziót 88 százalék, az internetet pedig 75 százalék használja valamilyen gyakorisággal tájékozódásra. A televízió kizárólagossága a közéleti, politikai tájékozódásban az időseknél (60 éven felüliek) és a legfeljebb 8 általános iskolai osztály végzettséggel rendelkezőknél gyakori jelenség (18, illetve 24 százalék az egyes csoportokban). Kizárólag internetről nagyon kevesen tájékozódnak, ők elsősorban a legfiatalabb, 30 év alatti korcsoportból kerülnek ki (6 százalék) – olvasható a tanulmányban.

Elsődleges tájékozódási források
Elsődleges tájékozódási források

A kereskedelmi csatornákhoz jobban ragaszkodik a magyar

A televízió tájékozódásban betöltött szerepe alapján nem meglepő, hogy a legtöbben ettől a médiumtípustól válnának meg legnehezebben, de igen magas azok aránya, akik szerint, ha csak egy típusból lehet tájékozódni, akkor az internet bizonyul a legfontosabbnak. A televíziókon belül jóval nagyobb a ragaszkodás a kereskedelmi csatornákhoz, mint a közszolgálatiakhoz (48 versus 8 százalék).

Kit zavarnak a sporteseményeket megszakító rövid híradók?

A kutatás során kitértek a kiemelt sporteseményekkor (foci-Eb, olimpia) rendkívül széles tömegeket elérő, egy perces híradókhoz, melyek sportcsatorná közben láthatók. A kutatás tanulságai szerint a felnőtt lakosság 59 százaléka szokott látni egyperces híradókat sportcsatornákon. Körükben egyharmad azok aránya, akiket zavar és kétharmad azoké, akiket inkább nem zavar a jelenség. A kormánypárti szavazókat zavarja legkevésbé, de viszonylag alacsony az érzékenység az ellenzéki szavazók körében is.

Az idősek és az alacsony végzettségűek tájékozódnak a legkevésbé

A kutatásban megismert fogyasztási szokásokból kiindulva tájékozódási csoportokat, klasztereket azonosítottak a politikai, közéleti témában tájékozódók körében. Ennek tanulsága, hogy van egy igen széles, rendkívül szűk körűen tájékozódó, a tájékozódók csoportjának 46 százalékát kitevő réteg, amelynek médiafogyasztásában a televíziónak van a legnagyobb szerepe. Szintén viszonylag széles réteget jellemez az internetközpontú tájékozódás (36 százalék). Csaknem 10 százalék rendkívül széles körűen, hangsúlyosan mégis rádióból tájékozódik – feltehetően autóban, illetve más tevékenységek háttértevékenységeként –, és egy ugyanekkora csoport információszerzésében játszanak kiemelkedő szerepet a politikai napilapok.

Az első, a szűk körű tájékozódással jellemezhető csoportba az idősek és alacsony végzettségűek rendkívül magas hányada tartozik (66, illetve 74 százalék), tehát éppen az a csoport, amelyre eleve a tájékozódás is az átlagosnál kevésbé jellemző. Az internetközpontú tájékozódás leginkább a fiatalokat jellemzi, de a középkorúak és a fiatalok közötti különbségnél jóval hangsúlyosabb a legidősebb (60 év feletti) korosztály lemaradása. A magas iskolai végzettség is az internetre fókuszáló tájékozódásnak kedvez, a diplomások körében többségben vannak (52 százalék) az ebbe a tájékozódási csoportba tartozók. A széles körűen, de hangsúlyosan rádióból tájékozódók és a politikai napilapokhoz kötődők csoportja ugyancsak a diplomások körében jelentősebb az átlagosnál.

Leginkább a jobbikosokra jellemző az internetközpontúság

A válaszadók pártpreferenciája a tájékozódási csoportokkal annyiban van összefüggésben, hogy a különböző pártok szavazóinak átlagos életkora igen eltérő, így az életkor hatása megmutatkozik a különbségekben: a Jobbik szavazói például az átlagosnál magasabb arányban találhatók meg az internetközpontú fogyasztással jellemezhető csoportban. Fontos még kiemelni, hogy a pártnélküliek 60 százaléka a szűk körű, leginkább televíziós fogyasztással jellemezhető csoportba tartozik.

Az internetes tájékozódás alternatív csatornái: Facebook, blogok

A Facebook-használók aránya nem változott lényegesen az elmúlt évben: a két százalékpontos növekedés nem tekinthető szignifikánsnak. Továbbra is nagyon karakteresen határozza meg a jelenlétet a közösségi oldalon az életkor, és ennél valamivel kevésbé erősen, de szintén határozottan az iskolai végzettség.

Enyhén nőtt az elmúlt évben a Facebookot tájékozódásra, közéleti információszerzésre használók aránya. Ennek eredményeképpen ma a felnőtt népesség 36 százaléka, a facebookozók 74 százaléka használja valamilyen gyakorisággal közéleti információk szerzésére a közösségi oldalt.

Az ellenzékiek jobban támaszkodnak a Facebookra

A szavazói csoportok közül a Jobbik-szavazók körében volt kimagasló az elmúlt években a Facebook-jelenlét. Ez a különbség mára lényegében eltűnt. A különböző életkori csoportokon belül sem kimagasló a jobbikosok Facebook-aktivitása, tehát nem a szavazói csoport esetleges átrendeződése magyarázza a változást. Inkább arról lehet szó, hogy a Jobbik egyre kevésbé van kiszorítva a fontosabb médiumokból, egyre kevésbé szorul ki a Facebookra. Akárcsak magánál a Facebook-használatnál, a facebook-on történő tájékozódásnál is megfigyelhető, hogy a korábbi évekkel szemben már nem emelkedik ki a Jobbik-szavazók aktivitása a többi szavazói csoporthoz képest. Jelenleg az ellenzéki szavazókra általában igaz, hogy magasabb arányban tájékozódnak a Facebookon, mint a kormánypárti szavazók és a pártnélküliek.

Nem változott az elmúlt évben a politikai, közéleti témájú blogokat olvasók aránya

A blogolvasás az internethasználat elterjedtségével összefüggésben az átlagosnál jóval kevésbé jellemző az idősekre és alacsony iskolai végzettségűekre. Amennyiben az internethasználók körében vizsgáljuk, ennek a két csoportnak a hátránya jóval kevésbé szembetűnő, de fennmarad, tehát a műfaj önmagában jobban vonzza a fiatalokat és magas végzettségűeket.

Kormánypárti túlsúlyt látnak a válaszadók a médiában

A felnőtt népesség többsége (57 százalék) elégedetlen a tájékozódási lehetőségekkel, úgy gondolja, hogy az egyik politikai oldal álláspontja mindig nagyobb hangsúlyt kap. Ez pedig jelenleg a válaszadók kétharmada szerint a Fidesz álláspontjának a túlzottan hangsúlyos megjelenéséhez vezet. Figyelemreméltó, hogy még a kormánypárt szavazói körében is többségben vannak azok, akik szerint a Fidesznek van jelenleg nagyobb befolyása a médiában. A közbeszédben ma is fel-felbukkanó „baloldali liberális médiatúlsúly” helyett a közönség egyértelműen kormánypárti médiatúlsúlyt érzékel. Csak a kormánypárti szavazók között vannak többségben azok, akik elégedettek a tájékozódási lehetőségekkel, de még körükben is csak 56 százalék vélekedik így.

Fideszes túlsúly a médiában
Fideszes túlsúly a médiában

Az ellenzéki szavazók igen kritikusak: a Jobbik nélküli ellenzék táborának 77 százaléka, a Jobbik-szavazók 70 százaléka szerint elfogult a média.
A nagyarányú elégedetlenség ellenére elmondható, hogy a „közszolgálati” televíziók hitelessége még ma is igen magas a válaszadók szemében. Spontán említette az összes megkérdezett 33, a széles körben tájékozódók 44 százaléka, mint leginkább megbízható, hiteles forrást. Még az ellenzéki szavazók között is viszonylag magas a közmédia megbecsültsége információforrásként. Úgy tűnik, a „közszolgálati” jelleg a tájékoztatási tevékenységgel kapcsolatos erőteljes kritikák ellenére is nagyon komoly hitelességnövelő tényező, illetve a televízió mint médium jelentős hitelesítő erővel rendelkezik.

A hitelességi lista élén az RTL, a TV2 az állami tévék mögött

A hitelességi listát a teljes népesség körében az RTL Klub vezeti. Ez annyiban nem meglepő, hogy a hitelesség kérdése szorosan összefügg a tájékozódásban betöltött szereppel: a válaszadók jelentős hányada azokat a forrásokat jelölte meg hitelesként, amelyeket ő maga használ, az RTL Klub pedig a legszélesebb körben használt információforrás. Érdekesség viszont, hogy a TV2 jelentősen elmarad mögötte és meg is előzik az állami (közszolgálati) tévécsatornák.

Médiatermékek hitelességi mutatói
Médiatermékek hitelességi mutatói

Kiderült, mennyire figyelünk oda az ellenvéleményre

A lakosság negyedére jellemző, hogy saját bevallása szerint a saját politikai nézeteihez közelálló hírforrásokat, véleményeket keresi a tájékozódása során. A válaszok alapján a többség elolvassa, meghallgatja a másik oldal híreit, véleményeit is. A saját bevallásuk szerint egyoldalúan tájékozódók aránya csökkent az elmúlt évben: 2014-15-ben 31 százalék volt. A kormánypárti szavazók a válaszaik alapján kevésbé ragaszkodnak a saját oldaluk álláspontjához. Leginkább a Jobbik-szavazókra jellemző, hogy azokat a tartalmakat keresik, amelyek megerősítik a világnézetüket, véleményüket.

Összesen a válaszadók 31 százalékánál sikerült kimutatni, hogy különböző politikai oldalakhoz sorolható médiumokból tájékozódik: 9 százalék mind kormánypárti, mind baloldali/liberális, mind radikális jobboldali; 20 százalék kormánypárti és baloldali/liberális; 2 százalék pedig kormánypárti és jobboldali radikális forrásokból is tájékozódik. Minden oldal véleményét a konkrét médiumok vizsgálata alapján tehát csupán a lakosság 9 százaléka követi.

A felnőtt népesség több mint ötödére jellemző, hogy csak kormánypárti forrásból tájékozódik, a vizsgált forrásokból nem tájékozódókon kívül ez a legnagyobb csoport. A csak kormánypárti médiumból tájékozódók csoportja valószínűleg köszönheti a számosságát annak, hogy a közmédiát a fenti módszer alapján kormánypárti médiumként azonosítottuk, így azok a rétegek, amelyeknek a tagjai elsősorban ehhez az információforráshoz férnek hozzá, szükségképpen az egyoldalúan tájékozódók csoportját gyarapítják.

A kutatás készítői azt is megállapították, hogy hogy a Fidesz-szavazók saját bevallásuk szerint nyitottabbak, mint az ellenzéki szavazók. A ténylegesen olvasott, hallgatott, nézett információforrások azonban cáfolják ezt az összefüggést. A jelek szerint a kormánypárti szavazók igen nagy hányada (36 százalék) csak kormánypárti forrásból tájékozódik, miközben a baloldali ellenzéki szavazók körében csak 14 százalék a saját oldal hírforrásaira korlátozódó tájékozódás, a Jobbik-szavazóknak pedig mindössze 7 százaléka keresi egyoldalúan a jobboldali-radikális médiumokban az információkat, véleményeket.

A kutatás kitért arra a kérdésre is, hogy a hírek, tudósítások és a vélemény jellegű tartalmak közül melyek a népszerűbbek. Ennek tanulsága szerint kimondottan a véleményeket a lakosság nagyon kis hányada preferálja (5 százalék); a többség inkább a híreket, tudósításokat (48 százalék), illetve mindkét típusú tartalmat (42 százalék) keresi. Sem a szocio-demográfiai különbségek, sem a pártpreferencia mentén nem különböznek lényegesen a válaszadók ezen a téren. A különböző korcsoportba tartozók között figyelhető meg szignifikáns különbség: a fiatalok és az idősek a középkorúakhoz képest jobban ragaszkodnak a hírekhez a véleményekkel szemben.

A kutatást teljes egészében ide kattintva érheti el.

Ha még érdekli a reklámpiac: cmsales.hu (x)

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.