Kultúra

Közel két éven át koncentrációs táborként működött a Monarchia egykori rizsmalma

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2017. 08. 09. 15:48

Az 1898-ban alapított, trieszti Risiera di San Sabba falai szörnyű titkot őriznek.

A malom negyvenöt éven át működött teljes békében, mielőtt a Triesztbe (ma Trieste néven Olaszország része) bevonuló német megszállók elfoglalták volna azt, és előbb – 1943. szeptemberében – olasz katonákkal teli hadifogolytáborrá, majd az év végén koncentrációs táborrá alakítják az óriási komplexumot.

A hatemeletes központi épületben eleinte – szintenként különböző rendfokozatú – olasz katonákat tartottak fogva, míg a kisebb építményekben konyhát, irodákat, garázsokat és raktárokat alakítottak ki.

Október végén már a Németországba, illetve Lengyelországba deportálandók kaptak itt helyet, sőt, itt gyűjtötték a zsidóktól, politikai foglyoktól és partizánoktól elkobzott javakat is.

A lengyel, osztrák és német gázkamrák építésével már rengeteg tapasztalatot szerzett építész, Erwin Lambert ide is tervezett néhány hasonlót, melyek még 1943-ban elkészültek, az épületekben pedig immár foglyokat tartottak.

A történészek becslései szerint a falak közt 1945-ig mintegy háromezren hunytak el, de az itt fogva tartottak egy részét más táborokba, így Auschwitz-Birkenauba szállították át, ahonnan jó eséllyel már nem tértek vissza.

A háború végén a németek felrobbantották a foglyok elpusztítására használt épületeket, így a bíróságok sok másik táborhoz hasonlóan itt sem tudták bizonyítani, hogy korábban ezrek lelték itt halálukat.

Egyetlen itt dolgozó német katonát sem vontak felelősségre és büntettek meg.

A világháború után az épületek előbb a Jugoszláviából menekülő olasz kisebbség táborai kaptak itt helyett, de az egykori malmot 1965-ben nemzeti emlékhellyé nyilvánították, 1975 óta pedig múzeumként látogatható.

Fotók: Atlas Obscura, Wikimedia Commons
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Charleroi, 2017. szeptember 19.
A Ryanair ír légitársaság repülőgépei a belgiumi Charleroi repülőtéren 2017. szeptember 19-én. A cég több mint 2000 járatát törölte, ebből 143 Belgiumból induló járatot pilótahiány, a légiforgalmi irányítás kapacitásának szűkössége, a sztrájkok, a kedvezőtlen időjárás, valamint a személyzet szabadságának kötelező kiadása miatt. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.