Kultúra

Budapesten járt Chris Hadfield, az űrhajósok rocksztárja

Pál Anna Viktória
Vincze Miklós
Pál Anna Viktória, Vincze Miklós

2016. 06. 05. 16:42

Az idei Brain Bar Budapest egyértelmű szenzációja, a Space Oddity Nemzetközi Űrállomás fedélzetén való eljátszásával, valamint szórakoztató videóival világhírűvé vált Chris Hadfield előadását ugyan az Akvárium helyett a Szent István-bazilika előtti óriási térre helyezték, és ingyenessé tették, mégis csak alig néhány száz embert vonzott.

Óriási kár, hiszen a magyar menye által Magyarországhoz is erős szállal kötődő Hadfield megmutatott néhányat saját, Magyarországról, a Balatonról, illetve Budapestről a Nemzeti Űrállomáskészített fotóiból, méltatta az állandóan az új és jobb dolgok felé törő emberiséget, elmesélte számos, az űrben szerzett élményét, sőt, egyik kedvenc dalát is eljátszotta.

Lenyűgöző, szuggesztív előadásmódjának köszönhetően a közönség több, mint egy órán át lebilincselve ült, és bepillantást nyerhetett a mai űrkutatás veszélyeibe, az Űrállomáson való életbe, a Földre való visszatérés kellemetlenségeibe, és megismerhette a jövő biztonságosabb és olcsóbb űrbe jutásához vezető utat.

Hadfield elmesélte, hogy első repülésén (STS-74, 1995) még 1:38 volt az esélye annak, hogy a felszállás során valamilyen malőr történik, ők pedig sosem térnek vissza a Földre – ezen egyenértékű azzal, mintha az Air Canada gépei közül naponta tizenhat zuhanna le. Az azóta eltelt két évtized során természetesen sok minden változott, de a veszélyek továbbra sem múltak el – harmadik, és egyben utolsó repülésén, a 2012. decemberében indult Szojuz TMA-07M során cserelegénységet szállított az ISS (Nemzetközi Űrállomás) fedélzetére, majd azt parancsnokként irányította.

Fotó: Pál Anna Viktória/24.hu

Egy társa ekkor az apró ablakokon kinézve furcsa, szikraszerű fényeket látott az Űrállomás egyik részén, majd erről haladéktalanul tájékoztatta a parancsnokot. A földi irányítóközponttal történt beszélgetésből (“Houston, we have a problem…”) kiderült, hogy a hűtőrendszerből szökik az ammónia, ez pedig néhány napon belül egészen biztosan a fedélzeten lévők halálához vezetett volna. Haladéktalanul űrsétát kellett tehát tenniük, és megszüntetni a szivárgást, de – amint ezt Hadfieldtől megtudhattuk – az ilyen sétákat átlagosan nyolc napig szervezik, ennyi idejük viszont egyszerűen már nem volt hátra.

Fotó: Pál Anna Viktória/24.hu

Alig több, mint egy napnyi szervezés után kellett tehát elindulnia a feladatot vállalt két űrhajósnak. Öt és fél óra után végül a hiba megszűnt, de ez is kitűnően mutatja, hogy az űrhajósoknak minden egyes útjukon fel kell készülni a legrosszabbra, hiszen nem léteznek egy gombbal működésbe hozható hibaelhárítási rendszerek, vagy sci-fikben látott szuperkütyük, sőt, az esetek jókora hányadában a földi irányítóközpontra sem számíthatnak, mivel

“az űrből a Föld mindössze egy telefonos ügyfélszolgálat, több órás reakcióidővel.”

A fontossági sorrend az űrben tehát: az életben maradás, az űrállomás egyben tartása, biztonságos hazatérés, majd jelentkezés egy újabb küldetésre – és persze a NASA által előírt feladatok elvégzése.

Élete legszebb élményét is megosztotta a közönséggel, mely az ISS-ről tett űrséták egyikén érte: mindössze egy kézzel kapaszkodva a világot jelentő űrállomáshoz, lebegve a semmiben perceken át északi fények felett haladt el:

A leszállásról is mesélt, bemutatva, hogy az amerikai megoldásnál sokkal húzósabb a Szojuz kapszulájáé, hiszen hárman zsúfolódnak össze egy mikroautónyi térben, a földfelszín megérintése után még néhány elég kellemetlen pattanás következik, aztán végre kiszabadítanak,

“te pedig mosolyogsz, míg fotóznak, és megpróbálsz nem hányni.”

Hadfield három milliárdos cégének megemlítésével a jövőről beszélt, ahol az űrbe való eljutás biztonságosabbá, olcsóbbá és ezáltal egyre nagyobb rétegek által elérhetővé válhat majd. Richard Branson Virgin Galactic-je, az Amazon-alapító Jeff Bezos Blue Origin-je, valamint a Teslát is beindító Elon Musk SpaceX-e ugyan azért dolgozik, hogy saját módszerükkel elsőként tegyék teljesen vezeték nélkülivé a világot, de az ennek eléréséhez szükséges felfedezések igen sokat segítenek. A SpaceX például az elmúlt néhány hétben háromszor is épségben hozott vissza egy űrben járt rakétát egy mobil kilövőplatformra, igazi áttörést érve el ezzel:

Az előadás végén természetesen szóba került David Bowie
is, akinek egyik legismertebb dalát, az 1969-ben megszületett Space Oddity-t Hadfield az ISS-en is eljátszotta, Bowie különleges engedélyével pedig a felvétel a YouTube-on is fenn maradhatott.

Fotó: Pál Anna Viktória/24.hu

Az idén januárban elhunyt zenész – akiről ekkor még senki sem tudta, hogy lassan haldoklik – egyébként dícsérte a felvételt, Hadfield-et pedig ez természetesen igen boldoggá tette:

“Örülök, hogy szebbé tehettem Bowie utolsó éveit.”

A dal végül a Brain Bar Budapest kihelyezett színpadán is elhangzott:

Az egyórás beszéd leglényegesebb pontja mindezek mellett persze az volt, hogy a szülők engedjék kibontakozni a gyermekeiket, hiszen enélkül ő sem lehetett volna a Holdraszállás után, kilencévesen egy óriási kartondobozban kuksoló, űrbe vágyó kisfiúból a világ egyik legismertebb űrhajósa.

Fotó: Pál Anna Viktória/24.hu
vissza a címlapra

Kommentek

Budapest, 2016. május 17.
Polt Péter legfőbb ügyész (b) és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. május 17-én.
MTI Fotó: Illyés Tibor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.