Kultúra

Sírni fogunk és nevetni Pintér Béla új darabján

24.hu
24.hu

hírfaragó. 2016. 03. 11. 12:18

„Az erkélyen eszembe jutott, hogyan lehetne átírni, hogy meghökkentően eredetivé, aktuálissá váljon a mű”, interjú Pintér Bélával A bajnokról.

Hogyan született meg a döntés, hogy életedben először elvállalj egy kőszínházi produkciót?

2015 tavaszán Máté Gábor felkért, hogy rendezzek a Katona József Színházban. Sokszor és sok színházba hívtak már, mindig nemet mondtam, mert egy új előadás létrehozása, író és rendező lévén, minimum fél évet igényel az életemből, és ezt az időt én a társulatomra, a társulatom új előadására kívántam fordítani. Azonban Máté Gábor azon kevés igazgatók egyike, aki minden előadásunkat megnézi, továbbá Ascher Tamás társulatunk előadásainak létrejöttét fontos szakmai észrevételekkel segíti, ezért nem mondtam nemet, gondolkodási időt kértem.

Min gondolkodtál?

Először az jutott eszembe, hogy a Fácántánc című darabomat kooprodukcióban hozzuk létre, de ezt el kellett vetnem, mert két társulat színészeinek nem lett volna elegendő, motiváló feladat. Már afelé hajlottam, hogy fájdalommal bár, de nemet mondok, amikor egy este otthon az erkélyen épp Puccini A köpeny című operáját hallgattam újra, és egyszercsak beugrott a megoldás.

A darab a Szajna parton játszódik valamikor a huszadik század elején, egy halászbárkán. Egy hajóskapitány megöli az egyik rakodómunkást, mert rájön, hogy a férfi a felesége szeretője. Azon a bizonyos estén ott, az erkélyen eszembe jutott, hogyan lehetne átírni, hogy meghökkentően eredetivé, aktuálissá váljon a mű. Elvállaltam a felkérést.

Azonnal megjelentek előtted karakterek, szövegek?

Nem ismertem a magyar változatot, Puccini operáját mindig olasz nyelven hallottam, így semmi sem kötött, könnyedén be tudtam helyettesíteni az általam kitalált figurákat és helyzeteket. Később a magyar szöveget olvasva, teljesen egyértelművé vált számomra, hogy egyetlen mondatot sem akarok megtartani az eredetiből. Mivel a karaktereket, a helyszínt és a kort is gyökeresen megváltoztattam, a nyelvezet is ennek megfelelően alakult.

Sírni fogunk vagy nevetni?

Remélem, mindkettőt. A fennkölt zene és a profán tartalom kontrasztja szinte állandó humorforrást jelent, ugyanakkor a megrendítő mozzanatok is átélhetőbbek a természetes megszólalásoknak, gesztusoknak köszönhetően.

Mennyire ment nehezen vagy épp könnyen a szövegírás?

Természetesen az írói munka folyamán minden egyes mondattal meg kellett küzdenem, mégis meglehetősen könnyen és gyorsan tudtam haladni. A zene nagyon nagy segítséget jelentett ebben, és az is, hogy a meglévő anyaggal gyorsan tudtunk haladni, láttam, hogy jó az irány, nem kell visszamenőleg túl sokat változtatni.

Kizárólag A köpeny zenéjére épül az előadás?

Eredetileg ugye A köpeny volt a kiindulási pont, de mivel Puccini műve a Triptichon része, (a Gianni Schicchi és az Angelica nővér mellett) időtartama csupán negyvenöt perc. Ez még egy egyfelvonásos darabhoz képest is túl rövid. Szerencsére hamar megtaláltam azokat a pontokat, ahol a cselekményt ki lehetett bővíteni. A bővítményekhez Puccini más operáiból ollóztam ki, illetve írtam át részleteket, (Pillangókisasszony, Tosca, Turandot, Gianni Schicchi) és a darabnak A Bajnok címet adtam. Az énekszólamok áttranszponálásában és a mű zenei átdolgozásában a kivételes tehetségű és munkabírású Kéménczy Antal volt segítségemre. A Katona József Színház társulatának kiváló zenei képzettségű, sokoldalú színészei pedig gondoskodnak arról, hogy az előadás drámaisága és zeneisége egyaránt magas színvonalon valósuljon meg.

A Bajnok

Giacomo Puccini műveinek felhasználásával

Írta: Pintér Béla

Zenei vezető: Kéménczy Antal

Bemutató: 2016. március 19.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.