DGA574471 Austria, Portrait of Wolfgang Amadeus Mozart (1756 - 1791); (add.info.: Austria - 18th century. Portrait of Wolfgang Amadeus Mozart (Salzburg, 1756 - Vienna, 1791), Austrian composer and pianist.

Artwork-location: Vienna, Gesellschaft Der Musikfreunde); De Agostini Picture Library / A. Dagli Orti;  out of copyright
Kultúra

Kitalálja, melyik klasszikus zeneszerző írt zeneművet “Nyald ki a se**em” címmel?

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2015. 11. 03. 07:09

Annyit segítünk, hogy a XVIII. század egyik legzseniálisabb zeneszerzőjéről van szó. A csodagyerekként induló legenda hatévesen már zenét szerzett, tizennégy évesen már túl volt első operáján, később pedig olyan klasszikusokkal gazdagította a zenetörténetet, mint a Szöktetés a szerájból, a Figaro házasága, A varázsfuvola, vagy épp a Don Giovanni.

Így talán már kitalálta, a több, mint hatszáz mesterművet magáénak tudó Wolfgang Amadeus Mozartról van szó.

Azt azonban kevesen tudják, hogy több hírességhez (pl. Albert Einstein) hasonlóan ő is egy családtagjára bukott, mégpedig két évvel fiatalabb unokatestvérére, akit levelek tucatjaival bombázott, benne olyan csodás fordulatokkal, hogy

“az orrodra szarnék, és nézném, ahogy lecsorog az álladon.”

A zeneszerző szoros kapcsolata a fekáliához nem csak az unokatestvérének írt levelekben mutatkozott meg, hiszen hasonló üzeneteket édesanyjának is küldött, aki úgy gondolta, hogy ez elég szórakoztató, így ugyanolyan hangnemben válaszolt. A levelekből egy jó adagot, huszonkét év 275 levelét angolra fordítva könyv formában is kiadtak (Robert Spaethling: Mozart’s Letters, Mozart’s Life: Selected Letters), mely 2000-ben jelent meg, de még mindig megvásárolható.

Nem ez volt azonban Mozart legszörnyűbb munkája, (vagy épp csúcsteljesítménye, kinek hogy tetszik) hanem az 1782-ben, Bécsben írt egyik kánonja, a Nyald ki a seggem (Leck mich im Arsch), melyet hat énekesre – valószínűleg barátai számára – írt.

A művet 1799-ben, a zeneszerző halála után nyolc évvel özvegye, Constanze Mozart ás kiadatlan darabjaival együtt küldte el a Breitkopf & Härtel számára, akik megváltoztatták a címét és szövegét egy jóval elfogadhatóbbra.

Így lett Nyald ki a seggemből Örvendezzünk

Az eredeti szövegnek csak az eleje őrződött meg a kiadó katalógusában, mely így hangzik:

Leck mich im A… g’schwindi, g’schwindi!
Leck im A… mich g’schwindi.
Leck mich, leck mich,
g’schwindi

Nyald ki a seggem, gyorsan, gyorsan!
Nyald ki a seggem gyorsan.
Nyald ki, nyald ki
gyorsan.

De egy más szöveget a dallamra húzva Mozart neves kortársával, a Götz von Berlichingen-t is jegyző Goethével is viccelődött, utalva a mű részletére (“Én, feladni? Könyörületet? Mit gondolsz, kihez beszélsz? Rabló vagyok én? Mondd meg kapitányodnak, hogy mindig tisztelettel viseltettem császári felségünk felé. De mondd meg neki azt is, hogy kinyalhatja a seggem.”):

Leck mich im Arsch!
Goethe, Goethe!
Götz von Berlichingen! Zweiter Akt;
Die Szene kennt ihr ja!

Nyald ki a seggem!
Goethe, Goethe!
Götz von Berlichingen! Második jelenet;
Ismered jól!

Mindezek persze nem jelentik azt, hogy Mozart egy káromkodó senki lett volna, a német humor egyszerűen csak ilyen közönséges volt évszázadokon át, ugyanezeken nevetett kétszázötven évvel korábban Luther Márton, vagy épp még egy évszázaddal korábban Johannes Gutenberg is.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.