Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter szombaton bírálta Franciaország, Nagy-Britannia és Németország iráni rakétaprogrammal kapcsolatos álláspontját a Teheránban tartózkodó Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője előtt. Az iszlám köztársaság július 27-én egy negyedtonnás műholdat bocsátott fel a világűrbe a Szimorg (Főnix) nevű rakéta segítségével, és egyúttal felavatta ez első szatellit indító központját a Teherántól keletre található Szemnan tartományban.
A lépést követően az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország az ENSZ Biztonsági Tanácsától követelt megfelelő választ. Washington egy héttel ezelőtt újabb szankciókkal sújtotta Iránt annak ballisztikus rakétaprogramja és az emberi jogok helyzete miatt, valamint azért, mert támogatja az Egyesült Államok által terroristának minősített Hezbollah libanoni síita mozgalmat.
Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-hez akkreditált nagykövete szerdán egy levélben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Irán a szatellithordozót esetleg ballisztikus rakétává alakíthatja át, amely így akár atomtöltet hordozására is képes lenne. Haley a négy szövetséges nevében fenyegetőnek és provokatívnak nevezte a kísérletet. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának a 2015-ös atomegyezményt is jóváhagyó 2231-es határozata értelmében Irán nyolc évig nem folytathat olyan tevékenységet, amely akár atomtöltettel is felszerelhető rakéták kifejlesztésére irányul.
Zaríf szombaton hangsúlyozta, hogy a július végi kísérlet nem jelentette a 2231-es határozat megsértését, és szerinte az Egyesült Államokkal szövetséges három európai ország rossz irányba halad.
Mogherini egyébként azért érkezett Teheránba, hogy részt vegyen a májusban újraválasztott Haszan Róháni iráni elnök hivatali eskütételén.
(MTI)
