Lviv, 2017. június 11.
Útleveleket ellenőriz egy ukrán határőr az ukrán-lengyel határ Rava-Ruska átkelőhelyén, az ukrajnai Lviv közelében 2017. június 11-én. Ezen a napon életbe lépett az ukrán állampolgárok európai uniós vízummentessége, Ukrajna biometrikus útlevéllel rendelkező állampolgárai ezentúl vízum nélkül utazhatnak az Európai Unió tagállamaiba. (MTI/EPA/Pavlo Palamarcsuk)
Külföld

Orosz propaganda: Ukrajna nem lehet független

24.hu
24.hu

2017. 07. 06. 15:22

Korábban a témában:

Kijev nemcsak gazdasági szempontból fontos a Kremlnek: Ukrajna 2014 előtt ütközőállamként szolgált a NATO és az orosz határ között, egy esetleges konfrontáció esetén így nem orosz földön folytak volna a hadműveletek. Ukrajna tehát – stratégiai szempontból – nem volt más a Kreml számára, mint az orosz nemzetbiztonság egy eszköze. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a második világháborút megelőző, Kelet-Európát a Harmadik Birodalom és a Szovjetunió között felosztó Molotov-Ribbentrop paktumnak „volt értelme a Szovjetunió biztonságának bebiztosítása miatt”. Ez a gondolkodásmód jellemző a krími és kelet-ukrajnai beavatkozásra is:

az orosz nemzetbiztonság szempontjából az ukrán nép demokratikus akarata lényegtelen, Oroszország biztonsága Putyin szemében megéri az ukrajnai beavatkozás árát.

Ezért nem meglepő, hogy a vízummentesség ügye miatt az orosz propagandamédia június első felében napi szinten foglalkozott Kijevvel. Ezek az írások az ukrán vízummentesség az EU-ra és Ukrajnára gyakorolt negatív hatásairól, a NATO keleti terjeszkedéséről szóltak, erősítve azon tévhiteket, amelyek szerint Ukrajnában káosz uralkodik, valamint azt, hogy az ukrán nép Oroszországhoz tartozik. Ennek fényében az sem meglepő, hogy az EU-val kötött kereskedelmi egyezményből való kihátrálásért cserébe a Kreml olcsóbb gázt és 15 milliárd dolláros segélyt ígért 2013 végén Viktor Janukovics korábbi ukrán elnöknek. Természetesen az ukrán elnök bukása után ez a pénz nem érkezett meg, megfelelő alapot teremtve arra, hogy a jelenlegi ukrán gazdasági problémákat az orosz propaganda szembe állítsa a Kreml barátságával járó anyagi előnyökkel.

Gazdasági problémák

Az orosz állami hírportál, a Szputnyik International szerint a vízummentességet az ukrán állampolgárok nem tudják majd kihasználni, mivel a lakosság nagy része nem engedhet meg magának egy utazást az Unió területére. A hírportál szerint Ukrajna gazdasága 2014 óta 55 százalékkal esett vissza, egy másik cikk pedig arról számol be, hogy az ukránok 80 százaléka él kevesebb mint napi öt dollárból. Ezek az adatok azt hivatottak bizonyítani, hogy a vízumrezsim eltörlése kizárólag az ukrán társadalmi elitnek előnyös.

Abban senki sem kételkedik, hogy az Ukrajnában zajló konfliktus, a reformtörekvések megtorpanása, az infláció és a kereskedelem visszaesése komoly következményekkel járt, ezt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is megerősíti. A Világbank azonban teljesen „más mozit néz” az ukrán gazdaságról, mint a Szputnyik: az intézmény elemzői szerint 2014 és 2016 között az ukrán GDP 16 százalékkal esett vissza, valamint nem 80, hanem összesen az ukrán állampolgárok 5,8 százaléka él kevesebb mint öt dollárból naponta. Egyik adat sem biztató, de mindkettő lényegesen alacsonyabb az orosz propaganda számainál. Utóbbi nem számol be arról sem, hogy a Világbank szerint az ország gazdasági növekedési rátája a 2016-os 2,3 százalék után hosszú távon a négy százalékot is elérheti. Az IMF elemzői szintén magas, 3 százalék feletti növekedést prognosztizálnak már 2018-ra is, tehát a negatív trend egyértelműen megfordult, és a gazdasági növekedés hamarosan magasabb fokozatba kapcsol.

A Világlátó nevű magyar Kreml-barát portál szerint azonban a nemzetközi intézmények – főképp az IMF –kihasználják Ukrajnát. A portál egy cikke azt állítja, hogy az IMF az ukrán földek eladását és a nyugdíjkorhatár drasztikus emelését „követeli” Ukrajnától az újabb hitelrész megadásáért. A Valutaalap valójában azonban semmilyen formában nem kötötte ezeket a reformokat az újabb hitelrészlethez, a segélyeket eddig ezek nélkül is átutalták Kijevnek. Ezen felül Ukrajnában jelenleg a férfiak átlagosan 55 évesen mennek nyugdíjba, ez pedig hihetetlen magas költségekhez vezet, 2013-ban például az ukrán nyugdíjalap emésztette fel a GDP 16 százalékát. Az IMF szerint a kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetősége miatt kevés munkás tart el sok nyugdíjast az országban, ami lenyomja a juttatások összegét is – ez a probléma pedig nemcsak Ukrajnában, de például Magyarországon is jelentkezik. Mindemellett a Vox Ukraine nevű portál szerint a jelenlegi földeladási moratórium mindössze a szegény vidéken tartja a földtulajdonosokat azzal, hogy nem adhatják el földjeiket, ráadásul a moratórium miatt a fejleszteni kívánó farmerek banki kölcsönt sem vehetnek fel. Így az IMF követelései egyáltalán nem okoznának komoly károkat Ukrajnának, inkább a gazdasági fejlődés zálogaként lehet rájuk tekinteni.

Novognatovka, 2017. február 8.
Ukrán katonák néznek egy óvóhelyen talált ukrán zászlót a frontvonalnál, a Donyeck térségében fekvő Novognatovka település közelében 2017. február 7-én, a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok és az ukrán hadsereg között a Donyecki térség hovatartozása végett kiújult harcok idején. (MTI/EPA/Szergej Vaganov)
Fotó: MTI/EPA/Szergej Vaganov

A Kreml stratégiájának persze lenne válasza arra, ha az ukrán gazdasági növekedés az előrejelzéseknek megfelelően beindulna, az orosz propaganda egy cikkében előre is vetíti a lehetséges orosz választ. A Szputnyik számol be a 2017-es Global Peace Index (Globális Béke Index) eredményéről, amely szerint Ukrajna a GDP-je 20,4 százalékát „vesztegeti” a kelet-ukrajnai háborúra, ami nagyjából 66 milliárd dolláros veszteségnek felel meg. Ennek alapján pedig látszik az is, hogy Oroszország a szeparatisták támogatásával komoly gazdasági nyomás alá helyezheti Ukrajnát. Amennyiben az ukrán gazdaság növekedni kezd, a konfliktus súlyosbításával a Kreml elérheti, hogy az ukrán kormány ne tudja az állampolgárok jólétének növelésére fordítani az extra bevételeket. Ezzel fokozatosan tudják az ukrán közvéleményt a Nyugat-barát pártok ellen hangolni, és esetlegesen választási győzelemhez segíteni az oroszokkal szimpatizáló politikai erőket, sőt, a Szputnyik egyenesen egy „Majdan 3.0-t” vizionál.

Ukrajna csak Oroszországot szolgálhatja

Miután Porosenko bejelentette, hogy Ukrajna és Oroszország végre függetlenné váltak egymástól, az orosz állami propagandaszócsövek gyorsan tájékoztatták a közvéleményt arról, hogy Ukrajna politikai, energetikai és gazdasági szinten sem önálló. Eszerint az ország legfőbb energetikai forrása az orosz földgáz, ami Ukrajnán keresztül folyik Európába, amelyen szintén jól keres az ukrán állam – függetlenségről tehát szó sincs. Azt azonban az orosz média elfelejti megemlíteni, hogy az orosz állami Gazprom energiavállalat éppen az európai kereslet növekedése miatt profitált hatalmasat 2016-ban is, tehát Moszkva érdeke éppen az, hogy az orosz földgázt eladják Ukrajnának és Európának. A nyersanyag nem Ukrajna függőségéről, hanem a két ország üzleti érdekek miatti egymásra utaltságáról szól.

A Szputnyik cikke szerint ráadásul Ukrajna azért függ gazdaságilag Oroszországtól, mert az ott dolgozó ukrán állampolgárok évi hétmilliárd eurónyi összeget utalnak haza. Érdekes azonban, hogy a korábban említett 2013-as, 15 milliárdos orosz segélyt akkoriban az orosz média nem emlegette az ukrán gazdasági függés szimbólumaként.

Míg az előbb említett cikkben az orosz propaganda azzal érvelt, hogy Ukrajna teljes mértékben a nyugati segélyekre támaszkodik ahhoz, hogy a gazdaságát erősíteni tudja, addig egy másik cikk – szintén a Szputnyik oldalán – arról számol be, hogy a Nyugat túl kevés pénzt ad Kijevnek ahhoz, hogy javítsa a lakosság életszínvonalát, amiből a(z ismeretlen?) szerző azt a következtetést vonja le, hogy az Egyesült Államok mindössze egy „minimálbéres vazallusnak” szánja Ukrajnát, bár a segélyezés mértéke és az amerikai érdekek kiszolgálása közötti összefüggéseket a Szputnyik újságírója sajnálatos módon nem tárja fel.

Az oroszbarát média beszámolt Putyin az Egyenes Vonal című műsorban elhangzott szavairól, amelyben az elnök élő adásban válaszol az orosz választópolgárok kérdéseire.

Az elnök elmondta, hogy Janukovics volt ukrán államfőnek „nem volt szíve” belelövetni a tüntető tömegbe, és azt sugallta, hogy a ravaszt végül meghúzó mesterlövészeknek közük lehetett az amerikai titkosszolgálatokhoz.

Rosztov-na-Donu, 2016. november 25.
Viktor Janukovics volt ukrán elnök sajtótájékoztatót tart a dél-oroszországi Rosztov-na-Donuban 2016. november 25-én. Az Oroszországba menekült volt államfő kijelentette, hogy meg kell őrizni Ukrajna területi egységét, de a Donyec-medencei konfliktus addig nem oldódik meg, amíg a régió nem kap széleskörű autonómiát. (MTI/EPA/Alekszandr Blotnyickij)
Viktor Janukovics volt ukrán elnök
Fotó: MTI/EPA/Alekszandr Blotnyickij

A beszámoló arról azonban hallgat, hogy a The Daily Beast nevű lappal megosztott fotók tanúsága alapján a korábban remek FSZB-s (a KGB utódszevezete) kapcsolatokkal rendelkező ukrán titkosszolgálat köréből kikerülő mesterlövészek keze lehetett a Majdan téri mészárlásban. A 2014 előtti ukrán-orosz rendészeti együttműködéssel kapcsolatos információkat erősíti meg, hogy Janukovics Berkut nevű rendőri egységének helyettes parancsnoka, aki a majdani eseményekben is részt vállalt, a pár nappal ezelőtti orosz ellenzéki demonstrációkon is feltűnt az orosz kormányerők kötelékében.

Amerika célja Ukrajnában Oroszország „feltartóztatása” volt, valamint az orosz befolyás csökkentése a volt szocialista országokban – számol be a Szputnyik. Ennek része lehet Ukrajna NATO-ba való integrálása, amiről az orosz propaganda úgy ír, mintha az hónapokon belül megtörténhetne. Az ukrán integráció az orosz fél szerint azt a célt szolgálja, hogy a nyugati katonai szövetséget még közelebb tolhassák az Orosz Föderáció határaihoz. Az orosz propaganda azonban ritkán említi meg az Észak-Atlanti Szerződést, mivel annak ötödik cikkelye világosan kimondja, hogy a szerződés mindössze a szervezet egyik tagja elleni fegyveres támadás esetén nyújt lehetőséget a kollektív akcióra, a tagállamok fegyveres agressziói esetén a támadó tagállam magára van utalva, tehát Oroszországot a NATO a legkevésbé sem fenyegeti. Ennek a ténynek a közlése viszont – nyilvánvalóan – kontraproduktív lenne.

A Szputnyik beszámol az ukrán parlament által elfogadott jogszabályról, amely alapján Ukrajna szorosabban együttműködne a NATO-val, elősegítve a szövetséghez való csatlakozás előfeltételeinek teljesítését. A jogszabállyal kapcsolatban az orosz propaganda csak a törvényt ellenző politikusok véleményét közölte: a Janukovics volt szövetségeseiből álló Ellenzéki Blokk szerint egyedül az alkotmányba foglalt semlegesség vethet véget a donbasszi konfliktusnak, a NATO pedig amúgy sem „fogadná be” Ukrajnát. Az Ukrán Választás párt pedig a jól ismert Nyugat-ellenes platform mentén érvelt: az euroatlanti integráció nem vezet máshoz, mint az ukrán szuverenitás elvesztéséhez. Egyelőre a NATO-csatlakozás emlegetése felesleges, jelenleg szó sincs Ukrajna NATO-hoz való csatlakozásáról, az előfeltételek teljesítése pedig egyáltalán nem ugyanaz, mint a csatlakozás. Az euroatlanti integrációt az ukránok többsége egyébként támogatja – beleértve a NATO-tagságot is –, bár az orosz propaganda ezt rendszeresen kifelejti jelentéseiből.

Az Ukrajna-NATO közeledés felgyorsulásának jele a propaganda szerint például az is, hogy Ukrajna NATO-szabványú, 120 milliméteres ágyúkat szerelne tankjaira a szovjet 125 milliméteres példányok helyett, de felhozták az amerikai és kanadai kiképzőtisztek ukrajnai aktivitását is a folyamat erősödésének példájaként. Amikor azonban 2011-ben Ukrajna és az Orosz Föderáció megállapodott a felek szoros katonai együttműködéséről, beleértve az ukrán sereg kiképzését, az orosz állami propagandacsatorna, az RT dicshimnuszokat zengett a megállapodásról. Ez éppen az a fajta „kettős mérce”, amivel a Kreml-barát oldalak gyakran vádolják a Nyugatot, ugyanakkor saját maguk is előszeretettel alkalmazzák.

A nyugati közönségnek szánt oroszbarát híroldalak célja a gazdasági és katonai kérdésekről szóló cikkeivel a nyugati közvélemény Ukrajna ellen hangolása, így próbálva elérni azt, hogy a nyugati közvélemény – és ezen keresztül a nyugati kormányok – Ukrajnának nyújtott támogatása csökkenjen vagy teljesen megszűnjön. Az euroatlanti integráció reményének köddé válása, a Kijev gazdaságát segítő nyugati támogatások elmaradása és az ukrán gazdaság összeomlása ismét az orosz pénzügyi források, és így Moszkva érdekszférája felé taszítaná a hányatott sorsú volt szovjet köztársaságot, ezzel beteljesítve a Kreml geopolitikai céljait.

DONETSK, UKRAINE - MAY 09:Pro-Russian rebels stand in line prior to the military parade to celebrate VE Day on May 9, 2015 in Donetsk, Ukraine. Ceremonies are being held across Europe to mark 70 years since victory in Europe over Nazi Germany during World War II. (Photo by Pierre Crom/Getty Images)
Fotó: Getty Images/Pierre Crom

Csak az oroszbarát Ukrajna felel meg a Kremlnek

Oroszország számára az Ukrajna feletti orosz befolyás megtartása, jelen helyzetben visszaszerzése stratégiai cél, a nemzetbiztonság egyik eszköze. Oroszország emiatt az ukrán választók demokratikus akaratát figyelmen kívül hagyja, és az ország belpolitikájának manipulációjával igyekszik véghez vinni saját céljait. Oroszország azonban addig nem tudja agresszió nélkül megőrizni a saját érdekszférája feletti kontrollt, amíg nem tud a Nyugatnál vonzóbb alternatívát kínálni a vele szomszédos országoknak. Ez pedig a jelenlegi orosz gazdasági helyzetből és az ország emberi jogi problémáiból kiindulva a közeljövőben nem fog bekövetkezni, tehát Oroszország kénytelen továbbra is katonai, titkosszolgálati és dezinformációs eszközökkel reagálni a térségében bekövetkezett változásokra.

Győri Lóránt–Szicherle Patrik, Political Capital 

Kreml-figyelő

A visegrádi országok kiemelt célpontjai a Kreml dezinformációs kampányainak. Ennek bemutatására 2016-ban a Political Capital, a szlovák Globsec Policy Institute és a cseh European Values Think Tank összefogásával elindult a Kreml-figyelő, amely többek között a közösségi médiában is elszaporodó orosz propagandára hívja fel a figyelmet.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.